1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Mátranovák

Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács elnöke vezetett, s amely a vidéki kül­döttségek közül először tárgyalt a Budapestre visszaérkező Kádárral és kormánya egyes tagjaival. november 11: - Kővári Vilmos és Zoltán István nemzetőrök éjszaka járőrözés közben átmentek Ho­mok-terenyére, s lefegyverezték, majd megfenyegették a rendőrség által kinevezett új nemzetőrparancsnokot. november 18: - A budapesti kórházak részére négy gépkocsival szállítottak élelmet a faluból. november 20: - Feloszlatták a nemzetőrséget. november 25: - A forradalmi nemzeti bizottság beszüntette működését, s helyét az újjáalakult tanács vette át. Személyi adattár: Bodor Ábel: 1922. november 2-án Mátranovákon született. Anyja neve Tóth Mária, isko­lai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. 1956 októberéig MDP-tag volt. 1956. októ­ber 29-én a falusi nemzetőrség parancsnokhelyettese lett. Eljárás nem indult ellene. Forgó Elemér: Mátranovákon született 1928. január 16-án. Anyja neve Kazinczi Ilona. Iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása bányász (bányatechnikus). A honvédségnél hadnagyi rendfokozattal politikai tiszt volt, ahonnan 1955-ben elbocsátották, s az MDP­ből kizárták. A forradalom alatt a községi forradalmi nemzeti bizottságnak elnökhelyette­se, a bányai munkástanács 8 fős intézőbizottságának pedig tagja lett. Tagja volt annak a 3 fős delegációnak, amely november 1-én felkereste a cserpusztai tsz-t. Itt ő is felszólalt, s ezt követően a tsz feloszlott. A forradalom bukása után azzal vádolták, hogy a tsz meg­szűntében döntő szerepet játszott. Közbiztonsági őrizetben volt. Horányi Mihály: Nyírszőlősön született 1927. szeptember 25-én. Anyja neve Puskás Re­beka, iskolai végzettsége 8 általános (6 elemi?), szakképesítése bognár, foglalkozása bá­nyász. 1945 után fhdgy-i rendfokozatban mint politikai tiszt szolgált a néphadseregben, s ekkor tagja volt az MDP-nek. 1956-ban meghatározó szerepe volt a mátranováki forra­dalmi eseményekben. Már október 27-én, a munkástanács elnökségének választásakor követelte a kompromittált személyek eltávolítását a teremből, majd tagja lett a munkásta­nácsnak, sőt az ún. intézőbizottságnak is. Aktívan kivette részét a falusiak másnapi felvo­nulásának megszervezésében. Ott volt a jánosaknai szovjet emlékmű ledöntésénél, majd annak talapzatáról szólította fel a jelenlévőket, hogy a martanovakiak válasszák meg azt a bizottságot, amely megfogalmazza a dolgozók követeléseit. Ennek a bizottságnak tagja lett Horányi is. Október 30-án ő képviselte a falut a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén, 90

Next

/
Thumbnails
Contents