1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Kisterenye

meth Kálmánt, Sümegi Emilt (SZDP), Szomszéd g. Jánost (FKgP) és Varga Gábort (MDP) ismerjük név szerint. - A forradalmi bizottság a középületek védelmére, valamint a rend fenntartására egy 24 fős nemzetőrséget állított fel, s ebbe átvette a volt helyi vezetők által már korábban valószínűleg október 24-én vagy 25-én - megszervezett őrség tagjait is. A régi-új nemzetőrség parancsnoka Kovács András, volt ÁVH-s őrmester lett, míg tagjai közül az alábbiakat ismerjük név szerint: Babjak Károly Tibort, Kelemen Károlyt és Pál Józsefet. A nemzetőrségnek két géppisztolya, kb. 10 céllövő- és vadászfegyvere volt. november 1: - A falu a Salgótarjáni Járási Forradalmi Nemzeti Bizottságba Szomszéd g. Jánost delegálta, akit be is választottak a testületbe. november 3: - Egerből jött katonák házkutatást tartottak Domonkos Ferencnél. november 6: - Nyitrai János átadta a tanácsháza kulcsát Szeberényi ökrös István volt tanácselnöknek, s ezzel a forradalmi tanács beszüntette működését. november 20: - A Kisterenyei Bányaüzem dolgozói Gaál Lajost jelölték a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Forradalmi Munkástanácsába. november 21: - Gaált beválasztották a tröszti központi munkástanács 5 tagú intézőbizottságába, majd ezt követően delegálták a megyei munkástanács alakuló ülésére, ahol a 18 tagú megyei testületnek is tagja lett. december 4: - A nagybátonyi megbeszélésen - ahol a munka felvételéről tanácskoztak - a kisterenyei bányaüzemet Gaál Lajos, a szolgáltatót Kelemen Károly, a Vizslás-újlaki Bányaüzemet pedig a munkástanács elnöke, Kelemen István képviselte. december 5: - A Kisterenyei Bányaüzemben jelenlévő munkások az előző napi nagybátonyi megbeszélés értelmében a munka felvétele mellett döntöttek. (A nagybátonyi tanácskozáson megfogalmazott határozatot Gaál Lajos, a bányaüzem dolgozója, a tröszti munkástanács igazgatótanácsának tagja olvasta fel a jelenlévő dolgozók előtt.) A megyei munkástanács november 30-ai 8 pontos követelésének ismertetésétől ekkor Gaál még szándékosan elállt, s egy olyan jegyzőkönyvet fogalmazott meg, amely szerint a dolgozók csak olyan feltétellel vették fel a munkát, hogy amennyiben „a továbbiakban bármilyen mérvű zavargások [történnének] és valakinek bántódása származnék, továbbá a [munkások] követelései[né]k ... orvoslása érdekében nem történne intézkedés, úgy [arra] egyhangú munkabeszüntetéssel válaszolnak.) 80