1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Kazár

november 14: - Kölcsönös félreértések miatt majdnem fegyveres összeütközésre került sor a helyi és a megyeszékhelyről ide menekült karhatalom tagjai, valamint a községbe érkező acélárugyári fegyveres csoport között. A súlyos konfliktust csak a helyszínre kiérkező dr. Magos Béla gyári munkástanács elnök tudta megakadályozni. KAZÁR (A Kazári Bányaüzemmel együtt.) október 28: - Mintegy 100-150, döntően bányász kezdeményezte a faluban a felvonulást, amelyhez a település lakói is csatlakoztak. A forradalom hevületében a szovjet emlékművet Czecze Gáspár megrongálta, majd a felvonulók gyűlöletük jeleként feltörték a párthelyiséget, s az ott lévő iratok egy részét elégették. Külön forradalmi tanácsot nem választottak, csupán a régit egészítették ki három fővel (Czecze Gáspárral, Cseri Tiborral és Tóth Tiborral), illetve a falu és a bánya rendjének megőrzésére létrehoztak egy 18 főből álló nemzetőrséget, melynek ifj. Pintér Pál és Cseri Tibor lett a vezetője. október 29: - A kazári bányaüzemben 48 tagú munkástanácsot, majd ezt követően egy 11 fős igazgatótanácsot (intézőbizottságot) választottak. A munkástanács elnöke Bozsik Gyula csője lett. Ezt követően megfogalmazták követeléseiket, majd megsemmisítették a személyi anyagokat. (December 8-ig ez a munkások többségének bizalmát élvező testület irányította az üzemet, s tartotta a kapcsolatot előbb a megyei nemzeti bizottsággal, majd a megyei munkástanáccsal.) október 30: - Kovács Vilmost, a bányaüzem munkástanácsa igazgatótanácsának tagját beválasztották a megyei nemzeti bizottságba. október vége-november eleje: - A kompromittált szakmai-, szakszervezeti- és pártvezetőket leváltották a bányaüzem éléről. november 4-7: - Az üzemben szünetelt a termelés. november 8 után: - Részlegesen beindult a termelés a bányában. 75