1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Salgótarján
igazgatója. Az MDP-nek 1953-ban lett tagja, míg a megyei népfront elnökének 1956 tavaszán választották meg. A forradalmi események kezdetén előbb a Hajdú-féle ideiglenes megyei forradalmi tanácsnak lett a tagja, majd beválasztották a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottságba, sőt annak 11 fős elnökségében is. Az elnökségen belül a bányák felügyelete tartozott hozzá. Ebben a minőségében rendelte el október 31 -én a bányákban a részleges termelést. November 6-án a Kádár-párti új megyei bizottságnak az volt az egyik első lépése, hogy leváltotta a bánya éléről. November 20-án ugyan a demokratikusan választott, s ismét magára találó megyei nemzeti bizottság visszahelyezte igazgatói posztjába, azonban már nem tért vissza eredeti beosztásába. Lényegében november 4-e után távol tartotta magát mindennemű politikai szerepléstől. Ennek ellenére 1957. április 29-én letartóztatták, majd a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. október 14-én 5 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, egyes jogainak gyakorlásától 5 évi eltiltására és 5000 Ft értékű vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. október 28-án az elsőfokú ítéletet felülbírálta, s 8 év börtönbüntetésre, egyes jogai gyakorlásának 10 évi eltiltására és vagyona teljes elkobzására ítélte. Ezen utóbbit azonban kiskorú gyerekeire való tekintettel 5000 Ft-ra mérsékelte. Sótér Pál: 1929. február 17-én született Salgótarjánban. Anyja neve Kakuk Ilona, iskolai végzettsége 8 elemi, szakképzettsége motorszerelő. Az Acélárugyárban 1945-től dolgozott. A forradalom alatt tagja lett a Hadady-Hargitai féle fegyveres őrségnek, sőt annak egyik szakaszparancsnoka volt. Minden komoly fegyveres akcióban részt vett. A megtorlás elől disszidált. Távollétében a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 4-én jogerősen főbüntetésként 3 évi börtönre, mellékbüntetésként egyes jogai gyakorlásától 3 évi eltiltásra és 500 Ft pénzbírságra ítélte. Sváb (Sas) Béla: Budapesten született 1926. december 25-én. Anyja neve Vincze Mária. Felsőipari iskolát végzett, ahol gépésztechnikusi oklevelet szerzett. 1946-ban újságírói tanfolyamot végzett, majd 1950-től az MTI munkatársa. 1954-ben került a Távirati Iroda salgótarjáni kirendeltségének élére. A forradalom idején részt vett az újságírók megyei nemzeti bizottsági küldöttet választó gyűlésén, és jelen volt a november 2-i megyei nemzet bizottsági határozat szerkesztésénél. 1957. október 20-án tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 15-én 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 10-én hozott másodfokú ítéletével felmentette. Szabó Gábor: Bükkszéken született 1913. május 25-én. Anyja neve Nagy Mária, foglalkozása rendőr alezredes. A forradalmat megelőzően a BM megyei főosztály vezetőjének operatív helyettese volt. 1956. november 3-án Sarkadi Nagy István ügyvéddel, dr. Wagner Jenő bányatröszti jogtanácsossal, Kecskés Károly gépkocsivezetővel és Török Antal honvéd századossal együtt tagja, majd elnöke lett a volt ávh-sok igazoltatására a megyei nemzeti bizottság által létesített bizottságnak. A rendelkezésünkre álló igen gyér források alapján nem tudjuk megállapítani, hogy milyen mértékig volt híve a forradalomnak. Az viszont már jobban dokumentálható, hogy november 4-e után sem volt hajlandó minden, a pártbizottságról érkező parancsnak engedelmeskedni. A rendőri feladatokat elsődlegesen rendészeti kérdésként tekintette és csak másodsorban politikainak. A megye régi-új vezetői 60
