1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Salgótarján
kobzására ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. október 28-án a főbüntetést 12 évre emelte fel, míg a mellékbüntetéseket változatlanul hagyta. Kövér Mihály: Csesztvén született 1932. február 16-án. Anyja neve Súlyán Borbála. Foglalkozása AKÖV-gépkocsivezető. A forradalom alatt tagja volt a vállalat központi munkástanácsának és a 10 fős igazgatótanácsnak. A bukást követően emigrált. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. június 4-én - távollétében - 8 év börtönre, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. október 24-én a vagyonelkobzás érintetlenül hagyása mellett, 4 év börtönre és 5 év részleges jogvesztésre szállította le az elsőfokú bírói ítéletet. Kukel Ferenc: Salgótarjánban született 1933. augusztus 8-án. Anyja neve Majer Aranka. Iskolai végzettsége 5 elemi, foglalkozása dróthúzó. A forradalom alatt az Acélárugyárban előbb a Hárs-féle gyárőrség, majd a Hadady-Hargitai féle fegyveres csoport tagja volt. Ezért 1957. augusztus 26-án előzetes letartóztatásba helyezték, majd 1958. március 4-én a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, illetve mellékbüntetésként egyes jogai gyakorlásától való 3 évi eltiltásra és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 17-én a mellékbüntetések közül a jogvesztést törölte, míg a börtönbüntetést 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Kun Barnabás: Munkáscsaládba született Ónodon 1898. október 21-én. Anyja neve Vráhely? Gizella. Iskolai végzettsége középiskola. 1922-től dolgozott a közigazgatásban. 1944-ig Ecséd község jegyzője, majd 1945-től 1948-ig Salgótarján főjegyzője. 1948-ban megalapozatlan feljelentés alapján fegyelmivel elbocsátották állásából. 1945 és 1948 között tagja volt az MKP-nak. A forradalom idején tagja lett a Salgótarjáni Városi Nemzeti Bizottmánynak. További sorsa ismeretlen előttünk. Lassan József: 1918. április 4-én született Komlón bányászcsaládba. Anyja neve Matheisz Anna. A mérnöki oklevelet Sopronban szerezte a műegyetemen. Innen a rózsaszentmártoni bányához került, ahol a mérnökség vezetője lett, majd 1953-ban került a nógrádi bányákhoz, és itt előbb a József-aknai üzemnek lett a vezetője. 1945-ben a salgótarjáni igazgatóságra helyezték igazgatóhelyettesnek. 1946-tól 1954-ig a nógrádi szénmedencében különböző bányaüzemeknél töltött be vezető posztokat, mígnem 1954-ben a tröszt főmérnöke lett. A forradalom alatt a bányatröszt 21 fős hivatali munkástanácsnak tagja, az 5 tagú igazgatótanácsnak pedig elnöke lett. November 4 előtt egyetértett a megyei nemzeti bizottság azon határozatával, hogy amíg a szovjet csapatok az országban tartózkodnak, csak annyi szenet szabad termelni, amennyi az élet fenntartásához éppen szükséges. November 4 után, de különösen a december eleji 48 órás ülősztrájk után a termelés megindítása mellett foglalt állást. Mindezekét 1957. április 26-tól június 29-ig előzetes letartóztatásban volt, majd 1957. október 14-én a Balassagyarmati Megyei Bíróság első fokon 6 hónapi 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, és 1000 Ft pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte. Lénárt Andor: Értelmiségi család gyermekeként látta meg a napvilágot Egerben 1925. december 8-án. Anyja neve Mazamecz Ilona. Történelem-földrajz szakos diplomáját 195054
