1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Salgótarján
Herczeg József: Pásztón született 1925. március 29-én. Anyja neve Móra Julianna. Foglalkozása munkaügyi osztályvezető. A forradalom alatt tagja volt a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat nemzetőrségének. Nem indult ellene eljárás. Horváth Gyula dr.: Munkáscsaládba született Salgótarjánban 1920. április 7-én. Apja vasesztergályosként dolgozott a salgótarjáni Acélárugyárban. Pécsett, egy papi kollégiumban érettségizett. 1939-től a hittudományi főiskolák hallgatója. 1945 után elvégezte a budapesti egyetem bölcsészkarát. 1949-ben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után a salgótarjáni Tűzhelygyár munkása lett. 1956 október végén került a Nógrád Népe szerkesztőségéhez. 1957. július 7-én tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. november 30-án hozott elsőfokú ítéletében 3 év börtönre 6 év részleges jogvesztésre és vagyona 500 Ft értékű elkobzására büntette. A Legfelsőbb Bíróság 1958. április 28-án 8 év börtönre, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Horváth Lóránt dr.: Budapesten született 1914-ben. Anyja neve Tatai Etelka. Iskolai végzettsége jogi egyetem, foglalkozása ügyvéd. A forradalom idején tagja volt a Salgótarjáni Városi Nemzeti Bizottmánynak. További sorsa ismeretlen előttünk. Horváth Péter dr.: Budapesten született 1921. július 10-én. Anyja neve Balázs Mária. 1945-ben végezte el a jogi egyetemet. 1945 és 1951 között a Magyar Nemzeti Bank ügyésze volt. Mivel apja a Horthy-hadsereg magasrangú katonatisztje volt, 1951-ben kitelepítették és 1954-ig kubikusként dolgozott. 1954-ben került a 33. sz. AKÖV-höz balaseti ügyintézőnek. A forradalom idején a vállalat központi munkástanácsának titkára lett. A megtorlás idején ugyan elkerült az AKÖV-től, mégis közbiztonsági őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A Balassagyarmati Megyei Bíróság az ún. „AKÖV-ös" per során bizonyítékok hiánya miatt felmentette az ellene hozott vádak alól. Hriczkó András: Ózdon született 1925. november 30-án. Anyja neve Pál Eszter. Iskolai végzettsége egyetem. 1954-től mérnökként dolgozott a salgótarjáni Tűzhelygyárban. 1956ban beválasztották a gyár 15 tagú igazgatósági tanácsába. 1957. június 1-én került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. augusztus 27-én 2 év börtönre, 3 év részleges jogvesztésre és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1957. december 9-én börtönbüntetését 1 év, 6 hónapra szállította le. Juhász Attila: Salgótarjánban született 1938. február 22-én munkáscsaládba. Anyja neve Hegedűs Erzsébet. Iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása villanyszerelő. A salgótarjáni ÉMÁSZ-nál kezdett dolgozni, majd az Acélárugyárba került. A forradalom alatt munkahelyén tagja lett az ún. Hadady-Hargítai féle fegyveres csoportnak. Decemberben tudomást szerzett a csoport elrejtett fegyvereiről, majd január végén részt vett azok biztonságos helyre szállításában. Mindezekért 1957. április 18-án a Budapesti Katonai Bíróság, mint Rögtönítélő Bíróság 10 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, valamint egyes jogai gyakorlásának 5 évre való eltiltására, mint mellékbüntetésre ítélte. 52
