1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Salgótarján

kű vagyon elkobzásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 17-én főbüntetését a közbiztonsági őrizetben és az előzetes letartóztatás­ban töltött idővel kitöltöttnek vette, míg a mellékbüntetéseket helybenhagyta. Hadady Rudolf: 1923. november 8-án született Kolozsváron. Anyja neve Hadady Gizella. Iskolai végzettségé érettségi. 1948-tól dolgozott az Acélárugyárban. 1956-ban a szerkesz­tési osztály munkatársa volt. A forradalom alatt vezetője volt annak a kb. 30 fős fegyveres csoportnak, amelyet Szabó István, a megyei rendőrkapitányság megbízott vezetője abból a célból fegyverzett fel október végén, hogy nemzetőri feladatokat lássanak el a város terü­letén, különösen az acélárugyári kolónián. (Ezt a csoportot nevezték el a megtorlás idején Hadady-Hargitai féle fegyveres csoportnak, illetve különítménynek.) A csoport tagjai no­vember 13-án részt vettek a megyei tanács visszafoglalásában, majd másnap megkísérelték a Karancslapujtőn tartózkodó karhatalmisták lefegyverzését is. Mindezekért december 11­én vagy 12-én a karhatalmisták letartóztatták. 13-án hajnalban Hargitai Lajossal együtt a megyei rendőrkapitányságról azzal a céllal, hogy a Budapesti Központi Bírósághoz szál­lítják őket, gépkocsival elindultak a fővárosba. A Balassagyarmat előtt lévő Hugyagnál azonban a karhatalmisták kiszállították mindkettőjüket a gépkocsiból, majd szinte a felis­merhetetlenségig összeverték, s ezt követően több lövéssel agyonlőtték őket. Hargitai Lajos: 1928. január 20-án született Baján. Anyja neve Koch Anna. Iskolai vég­zettsége műszaki egyetem. Az Acélárugyárban 1950-től dolgozott, mint üzemmérnök. A forradalom alatt tagja lett az üzemi munkástanácsnak, sőt 14 vagy 15 fős igazgatótanácsba is beválasztották. Egyik vezetője volt annak a kb. 30 fős fegyveres csoportnak, amelyet Szabó István, a megyei rendőrkapitányság megbízott vezetője abból a célból fegyverzett fel október végén, hogy nemzetőri feladatokat lássanak el a város területén, különösen az acélárugyári kolónián. (Ezt a csoportot nevezték el a megtorlás idején Hargitai-Hadady féle fegyveres csoportnak, illetve különítménynek.) A csoport tagjai november 13-án részt vettek a megyei tanács visszafoglalásában, majd másnap megkísérelték a Karancslapujtőn tartózkodó karhatalmisták lefegyverzését is. Mindezekért december 11-én vagy 12-én a karhatalmisták letartóztatták. 13-án hajnalban Hadady Rudolffal együtt a megyei rendőr­kapitányságról azzal a céllal, hogy a Budapesti Központi Bírósághoz szállítják őket, gép­kocsival elindultak a fővárosba. A Balassagyarmat előtt lévő Hugyagnál azonban a karha­talmisták kiszállították mindkettőjüket a gépkocsiból, majd szinte a felismerhetetlenségig összeverték, s ezt követően több lövéssel agyonlőtték őket. Hárs László: Poroszlón született 1900. november 9-én. Anyja neve Tóth Rozália. Iskolai végzettsége reál- és felsőkereskedelmi érettségi, foglalkozása hengerész. Rendfokozata százados, 1945 után tagja volt az SZDP-nek. 1950-től dolgozott az Acélárugyárban. 1956­ban tagja lett a gyár munkástanácsának, sőt az igazgatótanácsba is beválasztották, s* egy­ben megbízták a kb. 60-80 fős gyárőrség vezetésével. Mindezekért 1957. március 4-én előzetes letartóztatásba helyezték, majd 1958. március 4-én a Balassagyarmati Megyei Bíróság első fokon 5 évi börtönre, mint főbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától való 10 évi eltiltásra és 1000 Ft vagyona elkobzására ítélte. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 17-én börtönbüntetését 3 év 6 hónapra, jogainak korlátozását 5 évre mérsékel­te, míg a vagyonelkobzás mértékén nem változtatott. 51

Next

/
Thumbnails
Contents