1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Salgótarján

megyei nemzeti bizottságba, majd annak 11 fős elnökségének is tagja lett. Itt a parasztság képviselőjeként az agrárügyekért volt felelős. A várható súlyos megtorlás miatt emigrált. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. október 14-én távollétében jogerősen 10 év börtönre, mint főbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától való 10 évi eltiltásra és fele vagyona elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélte. Gáspár György: Salgótarjánban született 1913. november 27-én. Anyja neve Benkő Julianna. A polgári iskola után kereskedőtanonc lett a salgótarjáni Keresztény Iparosok Szövetségében. 1935-ben vonult be katonának, ahonnan két év múlva leszerelt. Az elkövetkezendő évek alatt többször bevonultatták, míg végül Zalalövőn esett szovjet fogságba. A fogolytáborból í947-ben tért haza, majd a salgótarjáni MÁVAUT-kirendeltéség vezetője lett. 1954-ben, a MÁVAUT és a TEFU összevonásából kialakított 33. sz. AKÖV forgalmi osztályvezetőjévé nevezték ki. A forradalom idején a vállalat munkástanácsa, illetve az ágazati minisztérium a cég igazgatójává nevezte ki. 1956. december 8-án vették őrizetbe, majd 1958. február 28-án került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. június 4-én 4 év börtönre, 8 év részleges jogvesztésre, és 2000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. október 24-én 3 évi börtönre, 3 év részleges jogvesztésre, és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra mérsékelte az elsőfokú bíróság ítéletét. GirtI Emília: Salgótarjánban született 1935. szeptember 26-án. Anyja neve Kozol Ilona. Iskolai végzettsége 3 év ipari iskola, foglalkozása villanyszerelő. Tagja volt az acélárugyári fegyveres csoportnak. 1956. december 13-án került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. március 12-én 5 év börtönre, 5 év részleges jogvesztésre és vagyonának felerészbeni elkobzására ítélte. GirtI Ferenc: 1937. augusztus 6-án Salgótarjánban született. Anyja neve Bozó Ilona. Iskolai végzettsége 8 elemi. Foglalkozása öntőmunkás. 1951-ben vállalt munkát az Acélárugyárban. A forradalom alatt tagja lett a Hadady-Hargitai féle fegyveres őrségnek. A megtorlás elől külföldre távozott. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 4-én távollétében jogerősen 1 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, valamint egyes jogai gyakorlásától 3 évi eltiltásra és 500 Ft vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Godó Tibor: Salgótarjánban született 1924. március 17-én munkacsaládba. Anyja Máté Teréz, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása tisztviselő. 1942-től 1945-ig az Acélárugyárban, majd rövid ideig Dombóváron a közigazgatásban dolgozott. Ezt követően hadnagyi rendfokozatot szerezve, elvégezte a repülőműszaki tiszti iskolát de pár hónapos csapatszolgálat után 1952-ben leszerelt, s előbb a 63. Sz. Építőipari Trösztnél helyezkedett el, majd ismét az Acélárugyárba került, ahol előbb gépkocsivezetőként, később tisztviselőként dolgozott. 1956. október 29-én tagja lett az Acélárugyár munkástanácsának, s még aznap megbízták a városi nemzetőrség szervezésével. Ettől kezdve november 6-áig, mint a városi nemzetőrség helyettes parancsnoka működött. Itteni feladatának megszűnte után visszament az Acélárugyárba és a továbbiakban a munkástanácsba végzett munkát. Mindezekért 1957. március 4-én közbiztonsági őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 4-én első fokon 1 év és 6 hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától való 3 évi eltiltásra és 500 Ft érté50