1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Salgótarján
re, egyes jogai gyakorlásának 3 évi időtartamra való eltiltására és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. 1958. szeptember 17-én a Legfelsőbb Bíróság a börtönbüntetést 1 évre mérsékelte, a mellékbüntetéseket változatlanul hagyta. Börzsönyi Sándor dr.: Fülekpilisen született 1912. február 28-án. Anyja neve Bálint Mária. Losoncon érettségizett, majd 1930-1947 között Várgedén és Andrásiban volt népiskolai tanító. 1948-ban szerzett jogi diplomát Pécsett. 1947-ben települt át Salgótarjánba, ahol egy évig tanított a polgári iskolában, majd 1951-ig a katolikus főplébánia kántora lett. Innen került a Kelet-Nógrád Megyei Népbolt Vállalathoz kötbérnyilvántartónak. 1951-ig tagja volt az MDP-nek, ahonnét kántorsága miatt kizárták. A forradalom idején Básti Dezsővel együtt képviselte a vállalatot a Megyei Nemzeti Bizottság alakuló ülésén. 1957. március 9-től 1957. augusztus 24-ig közbiztonsági őrizet alatt volt. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. október 29-én 1 év börtönre és 3 év részleges jogvesztésre ítélte. Burján Antal: Székesfehérvárott született 1924-ben. Anyja neve Lengyel Julianna. Iskolai végzettsége 6 elemi. Foglalkozása segédmunkás. Az Északi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat ún. csúcsmunkástanácsának elnöke volt. Nem indult ellene eljárás. Czigler Gyula: Salgótarjánban született 1938. május 3-án. Anyja neve Sziszka Elza, iskolai végzettsége 8 elemi, szakképzettsége öntő. Az Acélárugyárban 1953-től dolgozott. A forradalom alatt tagja volt a Hadady-Hargitai féle fegyveres őrségnek. 1956 december végén külföldre távozott. A Balassagyarmati Megyei Bíróság távollétében 1958. március 4én jogerősen 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és egyes jogai gyakorlásának 3 évi eltiltására, valamint 500 Ft vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Czikora András: Somoskőújfalun született 1924. július 16-án. Anyja neve Angyal Sarolta. Az elemi iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Hatvanban végezte. A Nógrád Megyei Állatforgalmi Vállalat tisztviselőjeként dolgozott. 1956-ban tagja lett a vállalat munkástanácsának. 1957. január 31-én vették őrizetbe. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. augusztus 27-én 3 év és 6 hónap börtönre, 5 év részleges jogvesztésre, illetve 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. január 14-én börtönbüntetését 1 év és 6 hónapra, az egyes jogok gyakorlásától való eltiltás időtartamát pedig 2 évre szállította le. Csákvári László: Salgótarjánban született 1924. május 8-án. Anyja neve Fölényi Ottilia. Iskolai végzettsége érettségi. Foglalkozása vasbetonszerelő. A forradalom alatt tagja volt a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat munkástanácsának és nemzetőrségének. A salgótarjáni szobordöntés után a talapzatra felállva elszavalta a Nemzeti dal című verset. 1956 után közbiztonsági őrizetbe, majd rendőri felügyelet alá került. Dancsák János: Budapesten született 1928. március 16-án. Anyja neve Fancsik Mária. Foglalkozása AKÖV-gépkocsivezető. Tagja lett a vállalat központi munkástanácsának és a 10-fős igazgatói tanácsnak. A megtorlás idején emigrált. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. június 4-én - távollétében - 4 évi börtönre, 10 év részleges jogvesztésre és felerészbeni vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. október 24-én, a vagyon46
