1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Salgótarján
jusában amerikai fogságba esett, s 1946-ban tért haza. Ezt követően kertész, majd gépkocsivezető volt. 1951-ben az ÁVH letartóztatta, s háboms bűntettel gyanúsította, holott 1946-ban minden további nélkül igazolták. Kistarcsára vitték internálótáborba. Ügye bíróság elé került, s 1953-ban felmentették. Ezt követően különböző nógrádi bányákban dolgozott műszaki vonalon. 1956-ban a Kazári Bányüzem főbányamérője volt. A forradalomi eseményekbe november 2-án véletlenül kapcsolódott be. Mivel éppen a megyei tanácson volt, beválasztották a megyei nemzeti bizottságon belül akkor alakuló un. katonai tanácsba, mint polgári tanácsadót. Amikor november 4-én egy páran felvetették, hogy a várost védeni kellene a szovjetekkel szemben, a többséggel egyezően neki is az volt a véleménye, hogy megfelelő erő nélkül teljesen értelmetlen és felelőtlen tett lenne. Csak és egyedül ezért 1957. május 8-án előzetes letartóztatásba helyezték, majd 1957. október 14-én a Balassagyarmati Megyei Bíróság első fokon 5 év börtönbüntetésre mint főbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától való 10 évi eltiltásra és 2000 Ft értékű vagyona elkobzására mint mellékbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletét 1958. október 28-án helyben hagyta. Bencsik Zoltán: 1937. június 28-án született Salgótarjánban. Anyja neve Dénes Erzsébet, iskolai végzettsége 5 osztály. A forradalom alatt az Acélárugyárban dolgozott mint segédmunkás. Tagja lett a Hadady-Hargitai féle fegyveres őrségnek. Ezért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 4-én főbüntetésként 1 év börtönre, illetve mellékbüntetésként egyes jogai gyakorlásától 3 évi eltiltásra és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az egyes jogok gyakorlásától való eltiltást mellőzte, míg a főbüntetést 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Berecz Dezső: Salgótarjánban született 1940. szeptember 19-én. Anyja neve Kiss Mária. Iskolai végzettsége 5 általános. Munkahelyén, az Acélárugyárban 1957. március végén segített Márton Imrének a villamos-központban elrejtett fegyverek újabb helyre szállításában. (Ő figyelte, hogy nem jön-e valaki.) Ezért 1957. április 18-án a Budapesti Katonai Bíróság, mint Rögtönítélő Bíróság 5 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, valamint egyes jogai gyakorlásának 3 évre való eltiltására, mint mellékbüntetésre ítélte. Berente László: Kocséron született 1925. november 25-én. Anyja neve Urban Piroska. A gimnázium elvégzése után, mint leventét behívták katonának. 1945-ben amerikai fogságba esett, és csak 1946-ban tért haza. Ezt követően tette le érettségi vizsgáját. Több munkahely után 1950-ben került a budapesti TEFU-hoz, majd a MÁVAUT salgótarjáni kirendeltségére, gépkocsivezetőnek. A forradalom idején tagja volt a 33. sz. AKÖV központi munkástanácsának és a 10-fős igazgatói tanácsnak, valamint lakóhelyén Nagylócon is beválasztották a forradalmi tanácsba. 1958. március 27-én került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. június 4-én 1 év börtönre, és 1000 Ft pénzbírságra ítélte. Bihon Győző: Nyíregyházán született 1930. augusztus 2-án. Anyja neve Dányi Erzsébet, iskolai végzettsége érettségi. Az Acélárugyárban 1949-től dolgozott. 1956. október végétől a munkástanács által megbízott új igazgató, Mándoki Andor titkárságának a vezetője lett. 1957. augusztus 27-én előzetes letartóztatásba helyezték, majd a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 4-én első fokon 1 év és 4 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetés45
