1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Salgótarján
november folyamán: - A Tűzhelygyár az Acélárugyár felkérésére többszáz röpcédulát készített a ,, Válasz három röpcédulára" címmel terjesztett, s az acélárugyári munkástanács vezetőit befeketítő MSZMP-s röpcédulákra. - A Tűzhelygyárba látogató Andó István és Jakab Sándor MSZMP megyei intézőbizottsági tagokat a munkások meg akarták verni, azonban ezt a gyári munkástanács vezetőinek fellépése megakadályozta. december 1: - A megyei munkástanács „rendes" küldöttsége elindult a fővárosba. (Szabó Ervin, Steigervvald Ottó és Tóth Faragó József abban állapodott meg egy nappal korábban Cser Gyula kormánykiküldöttel, hogy a Parlament 9-es kapujában fognak a küldöttséggel 11 órakor találkozni.) Azonban a küldöttség már az elindulás előtt értesült róla, hogy a karhatalom Sóshartyán felé az utakat elzárta. Erre Pásztó felé indultak el, de annak határában a karhatalom feltartóztatta és bekísérte őket a pásztói ügyészségre. Mintegy hatórai fogvatartás után közölték velük, hogy le vannak tartóztatva és a salgótarjáni BM főosztályra szállították a munkástanács képviselőit. Zagyvapálfalva határában azonban a lakosság szabályszerűen elállta az utat és kiszabadította a megyei munkástanács küldötteit, akik egyenesen az Acélárugyárba mentek. - Salgótarjánban a karhatalom az előző napi gyűlés miatt letartóztatta Mlinarik Istvánt, dr. Garamvölgyi Antalt, Lénárt Andort és Kecskés Károlyt. Kiszabadításuk érdekében a város pedagógusainak szervezésében, mintegy 200 fő tüntetett a BM főosztály előtt, amely hatására elengedték a lefogott forradalmi vezetőket. (Az éjszakát a zagyvarónai Vasötvözetgyárba töltötte a kiszabadított Garamvölgyi, Lénárt és Mlinarik.) - Budapesten Cser Gyula a kora reggeli órákban tájékoztatta Apró Antalt a salgótarjáni munkásküldöttség várható érkezéséről, de Apró a kormány nevében elhatárolta magát a tárgyalásoktól. A szerencsés körülmények között Budapestre érkezett Beda és Jecsmenik vezette küldöttség először a Nagybudapesti Munkástanácsot kereste fel, s csak azt követően ment a parlamentbe, de a kormány nem fogadta őket. Csak egy kormánytisztviselővel tudtak tárgyalni, akinek semmilyen konkrét felhatalmazása nem volt a tárgyalásra. A küldöttek szorult helyzetükben, érdekeik érvényesítése végett - a kormánynak címezve - egy 4 pontos ultimátumot nyújtottak át, ugyanis nagy sietségükben Salgótarjánban hagyták a november 30-án megfogalmazott 8 pontos követelést. Az ultimátumban - amely tömörítve a 8 pont lényegét tartalmazta - követelték a megyei tanács vb-elnökének a leváltását, a végrehajtó bizottság és a karhatalom megtisztítását, illetve a pártszékház más célra történő hasznosítását. Kijelentették, hogy amennyiben a kormány a felvetett követelésekre december 2-án a 20 órás hírekben, de legkésőbb 3-án reggel 7 óráig nem ad megfelelő választ, úgy általános sztrájk lesz a megyében. (Megjegyzendő, hogy a november 30-i munkásgyűlésen, illetve az ott öszszeállított 8 pontban nem vetődött fel, illetve nem szerepelt a sztrájk kérdése.) - Megjelent dr. Horváth Gyula szerkesztésében az Acélárugyár munkástanácsa új lapjának, a Tarjání Acélakaratnak, az első száma. - A feloszlatott tröszti központi munkástanács Nagybátonyba tette át a székhelyét. 37
