1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Salgótarján

- A volt megyei pártvezetés a sajtón keresztül jelentette be a megyei pártbizottság megszüntetését amíg ,,... lelkiismeretünket megvizsgálva, minden káros eszméktől megtisztítva munkához láthatunk." A vezetést egy hattagú elnökség vette át, amelynek tagja volt Andó István, Cserháti József, Hegedűs László, Kovács József, Laukó György és Vájó István. A város súlyos lakásproblémájának enyhítésére felajánlották a pártiskola és a városi-járási pártbizottság épületeit. - Megalakult a Salgótarján Járási Forradalmi Nemzeti Bizottság, elnökévé dr. Erdődi Gyulát választották. A testület tagja volt többek között Bakos József, Bali András, dr. Benkó János, Czikora András, Dax Károly, Domonkos Imre, Dudás István, Fodor Lajos, Ipolyi János, Kis András, Kvacsek László, Lavaj Árpád, Petroczy Gyula, Szomszéd g. János és dr. Szoó Elemér. A bizottság nem fejtett ki érdemi munkát. (Van olyan forrás is, amely az alakulást november 2-ára teszi.) - Megjelent a Nógrád Népében dr. Garamvölgyi Antal felhívása a kisgazdapárt újjászervezéséről. A salgótarjáni városi pártszervezet helyisége a Tobola-házban volt. Dr. Majzik Béla kórházi orvos, a kisgazdapárt volt ifjúsági szervezője kapott megbízást a városi szervezet létrehozására. november 2: - Miskolcon rendezték meg az északkelet-magyarországi megyék forradalmi bizottságainak tanácskozását, ahol Nógrád megyét Édes György, Mlinarik István és Tarkányi László képviselte. A küldöttek megalakították az Észak- és Kelet-magyarországi Nemzeti Tanácsot. Kidolgozták szervezeti felépítésüket, mely szerint a megyék 3-3 fővel képviseltetik magukat. Az operatív feladatokat egy ügyvezető testület látta el. Kijelentették, hogy a nemzeti tanács nem politikai párt, hanem a forradalom győzelméig átmenetileg a nemzeti egység megtestesítője. Elismerték a Nagy Imre kormányt, de egyetértettek a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakulásával is. Szorgalmazták az Országos Nemzeti Tanács létrejöttét. Követelték az új választások kiírását, új alkotmányt, az orosz csapatok magyarországi kivonását. Mindezeket határozat formájában deklarálták, amit a megyei nemzeti bizottság nevében Mlinarik István írt alá. - Még aznap visszatértek Salgótarjánba és beszámoltak a megyei nemzeti bizottság előtt a miskolci eseményekről. Ezen az értekezleten határozták el, hogy a sztrájkjog fenntartásával a bányákban és a közlekedésben hétfőn (5-én) felveszik a munkát. - A megyei kiegészítő parancsnokság katonai tanácsa letartóztatta Borsos Pál alezredest, megyei parancsnokot. - A nemzeti bizottságon belül is megalakult az ún. katonai tanács, melynek vezetésére Árvái alezredes volt kijelölve. A megjelent 15-20 tiszt és tiszthelyettes azonban kijelentette, hogy Árvái alatt nem vállalnak szolgálatot. Ezért a katonai tanács elnöke Kormos Géza százados lett. Mellette látta el a polgári tanácsadó funkcióját Barthó László. A testület elnökhelyettese Árvái Mihály alezredes, rendőri helyettese Szabó István őrnagy lett. Tagja volt még Kelemen László főhadnagy, Répás Pál főhadnagy Bárdos József százados és a rendőrség képviseletében Szabó Gábor alezredes. - A közlekedési dolgozók követelésére Laukó Györgyöt felmentették nemzeti bizottsági tagsága alól és helyére az újjászerveződő kommunista párt képviselőjét, a megyei tanács oktatási osztályvezetőjét, Cserháti Józsefet hívták be. 26