1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Szécsényi járás - Szécsény
tanulta ki. Részt vett az október 27-ei felvonuláson, majd Kiss Lászlóval együtt irányította a szovjet emlékmű ledöntését. Másnap beválasztották a községi, majd november 2-án a járási forradalmi bizottságba is. A forradalom bukása után rendőri felügyelet alá helyezték. Kiss Andor id.: Szécsényben született 1908. október 23-án parasztcsaládba. Anyja neve Kirperger Terézia. Tizennégyen voltak testvérek. Két polgárit végzett, majd három évig a kovácsszakmát tanulta. Ezt követően Csákópusztán az egyik földbirtokosnál gépészkovácsként helyezkedett el. Az itt töltött 4-5 év után tényleges katona lett a debreceni híradó zászlóaljnál. 1933-ban szerelt le. A következő évben kiváltotta a kovácsipart Szécsényben. Közben 1936-ban cséplőgépet vett, majd 1941-ben vaskereskedést nyitott lakóhelyén. Ekkor felhagyott a kovácsmesterséggel. 1944-ben kikerült a szovjet frontra, ahol fogságba esett. A fogságból 1947-ben tért haza. Ekkor mind a cséplőgépéről, mind a vaskereskedéséről lemondott - az utóbbiról a Népbolt javára -, s ettől kezdve előbb a Népbolt vállalatnál dolgozott mint üzletvezető, majd a neje által örökölt 5 kh földön gazdálkodott. 1952ben a szécsényi tangazdasághoz került traktorosnak, ahol időközben főgépész lett. Itt 1955 februárjában valószínűleg azért racionalizálták, (bocsátották el) mert szerepelt a kuláklistán. (Alistárói egyébként 1956 augusztusában vették le.) 1955-ben a Szécsényi Vegyesipari Vállalathoz került lakatosnak. A helyi forradalom kirobbanásakor betegállományban volt. Csak október 29-én, felépülését követően jelentkezett vállalatánál munkára, amikorra már megválasztották úgy a szécsényi forradalmi bizottságot, mint munkahelye munkástanácsát. Az október 30-án megalakult 50 fő körüli községi nemzetőrségnek viszont már ő is tagja lett. (Egyes források szerint távolléte ellenére a helyi Vegyesipari Vállalat munkástanácsába is beválasztották.) November 2-án, amikor a járási nemzeti bizottságot választották, a tanácsházára ment, hogy a titkos iratokat megnézze, mivel véleménye szerint fiát azért nem vették fel tiszti iskolára, mert rossz minősítést kapott a tanácselnöktől. Itt összeszólalkozott Bódi Jánosné országgyűlési képviselővel, akinek szemére vetette, hogy hű kiszolgálója volt a Rákosi-rendszernek. December 4-én munkahelyén munkásszolidaritásból erélyesen a sztrájk mellett foglalt állást. Mindezekért 1957. július 17. és szeptember 30. között internálva, 1957. október 1-től előzetes letartóztatásban volt. A Balassagyarmati Megyei Bíróság az 1957. november 21-én Szécsényben tartott nyilvános tárgyaláson a forradalom alatti tevékenységéért 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. (Egyes források szerint fiát ifj. Kiss Andort is internálták az apjával együtt.) Kiss László: Szécsényben született 1926. szeptember 3-án. Anyja neve Juhász Ilona. A forradalom kitörésekor a Szécsényi Vegyesipari Vállalatnál volt építési csoportvezető, s itt megválasztották a munkástanács elnökének. Klement Kornéllal együtt már október 26-án szervezte a helybeli ifjúságot. Október 27-én részt vett a felvonulásban, majd a szovjet emlékmű ledöntésének egyik irányítója volt Jánoska Istvánnal együtt. November 2-án beválasztottak a Szécsényi Járási Forradalmi Bizottságba (egyes források szerint már az október 28-án megalakult községi forradalmi bizottságnak is tagja volt), majd december 1-én a járási munkástanács alelnökének választották. Aktív szervezője volt a december 4-ei sztrájknak is. Egyes források szerint közbiztonsági őrizetben volt, más források szerint pedig „csak" rendőri felügyelet alatt állott. 252
