1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Szécsényi járás - Szécsény

csivezetők. (Ezen kívül még kb. kétszer ment küldöttség a szomszédos országba, s pártbizottsági források szerint csak azért fogadták őket, mert Cservák tagja volt a delegációnak.) Csehszlovák részről az volt a kívánság, hogy az általuk is használt Ipolytamóc-Nógrádszakál közti vasútvonalon ismét induljon meg a közlekedés. Ennek fejében viszont felajánlották, hogy cukrot, sót és élesztőt szállítanak Nógrád megyébe, illetve Magyarországra. A tanácskozás nem járt eredménnyel, s így abban maradtak, hogy egy későbbi időpontban Balassagyarmaton ismét összejönnek. (Hogy a tárgyalás zsákutcába torkollott, két tényező valószínűleg alapvetően befolyásolta. Az egyik az volt, hogy a szécsényi delegáció nem volt hajlandó terjesztésre átvenni az „Új Szó"-t és azon röplapokat, amelyek a magyar eseményéket ellenforradalomnak minősítették. A másik oka pedig az lehetett, hogy a szécsényiek azt szabták a vonatok újraindításának feltételeként, hogy a csehszlovákok vegyék le azokról a vörös csillagot.) október 30: - A reggeli órákban Horváth Béla, Vámos József, Ocsovai Pál és Felföldi Károly szervezésében kezdetét vette a nemzetőrség megalakítása. Létrejöttét meggyorsította a járási tanács épületében jelen lévő két karszalagos balassagyarmati nemzetőr, akik hiányolták, hogy „Szécsényben miért nincs [még] nemzetőrség". Ezt követően hangosbemondón a katonaviselt egyéneket felszólították, hogy jelenjenek meg a járási kultúrotthonban. Míg a felszólítottak gyülekeztek, Vámos, Ocsovai és Felföldi, a szervezők, magukhoz rendelték Dus József főhadnagyot a rendőrség, Nagy Károly főhadnagyot a határőrség és Szeberényi András századost a járási kiegészítő parancsnokság vezetőit. Itt egyrészt arról érdeklődtek a megjelentektől, hogy van-e felesleges fegyverük (egyedül Dus nyilatkozott pozitívan), majd közölték velük, hogy készüljenek fel a laktanya átadására, illetve azt is, hogy az előbbi két főt leváltják tisztségéből. Szeberényit pedig felszólították, hogy szerezzen nyilatkozatot arról, hogy a beosztottak megtartjáke továbbra is parancsnoknak, vagy sem. Mivel a beosztottak továbbra is elismerték Szeberényit parancsnoknak, maradhatott eredeti posztján. Ahhoz viszont ragaszkodtak Felföldiek, hogy a három fegyveres testületnél a tisztek törzsőrmesteri rangig bezárólag vagy elhagyják posztjaikat, vagy maradhatnak ugyan továbbra is munkahelyükön, de akkor tisztekként nem szolgálhatnak tovább. Ezután Felföldi átment a kultúrotthonba, ahol már kb. 80 fő gyűlt össze, majd onnan a rendőrség, illetve a határőrség közös épülete elé vonultak. Felföldi itt felszólította a rendőrség parancsnokát, hogy adja át az épületet, s a megígért felesleges fegyvereket. Erre Dus nem volt hajlandó, sőt állítólag kijelentette, hogy amennyiben a tömeg nem megy el onnan, a fegyverüket is használni fogják. (Van olyan forrás, amely szerint hasonló szellemben nyilatkozott a határőrség parancsnoka, Nagy Károly fhdgy. is.) A kialakult helyzet és az időközben odaért Horváth Béla közbelépése következtében Felföldi hátra arcot vezényelt, s a tömeg ismét átvonult a kultúrotthonba. Ezt követően itt alakult meg a 45-54 főből álló nemzetőrség. Innen a bizalmat kapottak átmentek a tanácsházára, s maguk közül megválasztották a nemzetőrség parancsnokait. (Vannak olyan források, amelyek az alakulást október 29re teszik. Ennek valószínűsége azonban kizárt, mert az adatok jelentős része arról szól, hogy a nemzetőrség akkor alakult meg, amikor a szécsényiek elmentek Salgótarjánba, a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésére. Ez pedig október 30-án volt.) A nemzetőrség vezetője Horváth Béla, a ludányhalászi téglagyár adminisztratív dolgozója, helyet243