1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Pásztói járás - Ecseg

ítélte, amelynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 9-én hozott másodfokú ítéletével felmentette. Zimányi Elemér: Csecsén született 1914. szeptember 14-én. Anyja neve Padusiczki Kornélia. Édesapja községi kántor és postamester volt. 1935-ben végezte el a jászberényi tanítóképző főiskolát. 1938 és 1950 között kántortanító volt, de az iskola államosítása során fegyelmivel elbocsátották állásából, mert felolvasta az egyház iskolaállamosítás elleni tiltakozó iratát. 1955-ig mint kántor tevékenykedett, majd 1956. január 1-től ismét tanítóként dolgozott Csecsén. A forradalom alatt beválasztották a helyi forradalmi bizottságba. Tevékenységéért 1958. február 18-án helyezték előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 24-én 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelyet azonban 3 évre felfüggesztett. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 9-én hozott másodfokú ítéletében felmentette. ECSEG október 27: - A tüntetés során ledöntötték az emlékművet. október 28: - Megalakították a forradalmi tanácsot, melynek Csetneki Antal lett az elnöke. A testület név szerint ismert tagjai: Borsik József, Istvánfi Béla, Jancstó József, Oláh Alajos Miklós és Vas József. november 1: - A forradalmi tanács felhívására gyűlést tartottak a magyar hősi emlékműnél, ahol Alexi József pedagógus beszédében párhuzamot vont az 1848 és 1956 forradalmi eseményei között. november 5: - A plébános felharangozta a falut, mondván, hogy jönnek az ENSZ csapatok. Személyi adattár: Borsik József: Ecsegen született 1903. március 18-án. Anyja neve Bakos Julianna. Iskolai végzettsége 6 elemi, földműveléssel foglalkozott. Tagja volt a forradalmi tanácsnak, amiért közbiztonsági őrizet alá helyezték. Csetneki Antal: Ecsegen született 1911. május 29-én. Anyja neve Palla Borbála. Iskolai végzettsége 3 polgári, foglalkozása földműves. 1956-ban a forradalmi tanács elnökévé választották. A megtorlás idején, 1957. szeptember 30-ig közbiztonsági őrizet alá került, majd 1957. december 30-ig előzetes letartóztatásba helyezték. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. szeptember 22-én 1 év börtönbüntetésre és 3 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. december 17-én meghozott másodfokú ítéletével felmentette. 189