1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Pásztói járás - Bér

Tóth István: Debrecenben született 1912. január 22-én. Anyja neve Barkasi vagy Barkaszi Mária. Iskolai végzettsége polgári (főreál). 1950-1953 között Alsótold község tanácstitkára, majd 1954-től az Állami Biztosító pásztói fiókjának munkatársa volt. A forradalom alatt a járási nemzeti bizottság elnökhelyettese lett. 1957. február 23-én közbiztonsági őrizetbe vették, 1957. szeptember 5-én pedig előzetes letartóztatásba helyezték. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 21-én 4 év 6 hónap börtönre, 10 év részleges jogvesztésre és felerész vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 8án hozott másodfokú ítéletével 5 év részleges jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra módosított a megyei bíróság ítéletét. Tóth Miklós: Pásztón született 1930. szeptember 29-én. Anyja neve Venus Julianna. Iskolai végzettsége 7 elemi. Apja földműves-napszámos volt. 1920-ban a Nagyatádi-féle földreformkor ugyan kaptak 2,5 kh földet, de ez a 10 fős család ellátására nem volt elég. 1948-ban a pásztói gépállomáson helyezkedett el mint traktoros. 1950 és 1953 között katona volt. Leszerelése után a salgótarjáni TEFU-hoz került előbb gépkocsivezetőnek, majd a műhelybe helyezték. 1954-ben kötött házasságot Zeke Annával. 1955-ben szerelői vizsgát tett. A forradalmi eseményekbe csak december elején kapcsolódott be, ugyanis december 5-én este 9 és 10 óra között Alapi Lászlóval, Geczkó Istvánnal, Kelemen Károllyal és Kiss Antallal részt vett abban az akcióban, amelynek során a mátraszőlősi kőbányából két gépkocsival elvittek 40 kg paxitot, 370 db gyutacsot és 3 karika gyújtózsinórt. Az akcióhoz vitték magukkal azt a fékpuskát is, amelyet Tóth Miklós 1956 nyarán talált az erdőben. A gyutacsot és a gyújtózsinórt Tóth Miklósnál rejtették el. A salgótarjáni december 8-ai sortűz után látták elérkezettnek az időt a cselekvésre, ugyanis Alapi László elmesélte, hogy szemtanúja volt a salgótarjáni tragédiának. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a Pásztó és Szurdokpüspöki közt lévő hidat felrobbantják. (Eredetileg a robbanóanyagot arra akarták felhasználni, hogy - felrobbantva vele a vasútat - megakadályozzák a deportálásokat.) Az akcióban nem vett részt, mivel náluk éppen családi összejövetel volt. Mindezek ellenére 1957. április 23-án letartóztatták és a Budapesti Katonai Bíróság, mint rögtönítélő bíróság 1957. május 6-án halálra ítélte, de még aznap ugyanezen bíróság kegyelemre ajánlotta. Az elnöki tanács 1957. május 20-án a halálbüntetést kegyelemből 15 év börtönre változtatta, míg egyes jogainak gyakorlásától 10 évre eltiltotta. Varga András: Sarkadkeresztesen született 1914. március 13-án. Anyja neve Bokor Róza. Iskolai végzettsége 4 polgári, foglalkozása fényképész. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. BÉR október 29-31 között: - A községben lezajlott demonstráció után választották meg a forradalmi tanácsot. A 17 fős testület tagja volt többek között Brasznyiczki János, Szikora Mihály, Török János, Urbán Márton. 184