1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Pásztói járás - Pásztó

a vasútat - megakadályozzák a deportálásokat.) Az akcióban csak ketten, Geczkó István és Kiss Antal vett részt, mivel a többieknél vagy családi összejövetel volt, vagy mint például Alapi Lászlót, a felesége nem engedte el. A robbantást este fél 11-kor hajtották végre, melynek során a híd tartóoszlopai úgy megrongálódtak, hogy csak 10-én 14 órakor indult meg újra a forgalom. (A robbantásról Geczkó István állítólag azonnal értesítette az állomást, míg más adatok szerint az akcióról csak reggel 7 óra körül, a vonatforgalom megindulása előtt szereztek tudomást avasutasok.) Ezért 1957. április 24-én letartóztaták, majd május 6-án a Budapesti Katonai Bíróság, mint rögtönítélő bíróság halálra ítélte. A bíróság nem ajánlotta kegyelemre, ezért még aznap délelőtt 11 óra 37 perckor az ítéletet végrehajtották. Harangi István: Tarnaleden? született 1907. augusztus 19-én. Anyja neve Molnár Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása alkalmi munkás. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. Jancsár Gyula: Pásztón született 1930. június 7-én. Anyja neve Király Erzsébet. Iskolai végzettsége középiskola, foglalkozása vasesztergályos. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. Kelemen József: Pásztón született 1911. február 22-én. Anyja neve Gyüre Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása alkalmi munkás. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. Kelemen Károly: 1936. december 15-én született Pásztón. Édesanyja neve Endrész Ilona. Édesapja fiatal korától kezdve különböző bányáknál dolgozott, mint kocsifékező, majd pedig mint mozdonyfűtő. Pásztón járt iskolába, 7 osztályt végzett. 1944-ben asztalos tanuló lett. 1947-ben szabadult, de mivel szakmájában nem tudott elhelyezkedni, a pásztói kavicsbányában talált munkát. Itt előbb csillés lett, majd fűtőként kereste kenyerét. 1952ben nősült, felesége parasztcsaládból származott. Két kiskorú gyereket nevelt. 1952 és 1954 között katona volt. Ezt követően a szurdokpüspöki kőgyárhoz került fűtőnek, később pedig mozdonyvezető lett. 1956 őszén a pásztói gazdasági vasútnak lett a dolgozója. 1956. október 29-én vagy 30-án munkahelyén is megválasztották a munkástanácsot, s vagy az első, vagy a véglegesnek ő is tagja lett. Azonban nem ezért a tettéért ítélték el, hanem azért, mert december 5-én este 9 és 10 óra között Alapi Lászlóval, Geczkó Istvánnal, Kiss Antallal és Tóth Miklóssal részt vett abban az akcióban, amelynek során a mátraszőlősi kőbányából két gépkocsival elvittek 40 kg paxitot, 370 db gyutacsot és 3 karika gyújtózsinórt. (Kelemen Károly úgy került közéjük, hogy neki volt helyismerete a bányában.) A salgótarjáni december 8-ai sortűz után látták elérkezettnek az időt, hogy a robbanóanyagot használják, ugyanis Alapi László elmesélte: szemtanúja volt a salgótarjáni tragédiának. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a Pásztó és Szurdokpüspöki közt lévő vasúti hidat felrobbantják. (Eredetileg a robbanóanyagot arra akarták felhasználni, hogy - felrobbantva vele a vasútat - megakadályozzák a deportálásokat.) Az akcióban nem vett részt, mivel náluk családi összejövetel volt. 1957. április 23-án ennek ellenére mégis őrizetbe vették robbanóanyag erőszakos eltulajdonításának gyanújával, illetve azért is mert az akcióhoz 181