1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Balassagyarmati járás - Balassagyarmat
Skotnyár László: Balassagyarmaton született 1920. július 5-én. Anyja neve Koleszár Mária. Iskolai végzettsége 2 év gimnázium, foglalkozása lakatos. Részt vett az október 26-i felvonuláson és tagja volt a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsnak. 1957. december 5-én került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 10-én felmentette. Szabó Sándor: Kisparaszti családban született Gyulakeszin 1921. január 21-én. Anyja neve Horváth Anna. Középfokú tanulmányai végeztével a budapesti Hangya-központ tisztviselője lett. 1948-ig a makói, majd utána a balassagyarmati forgalmi adóhivatalhoz került. A tanácsrendszer létrejötte után a balassagyarmati járási tanács költségvetési csoportjának vezetőjeként dolgozott. Tagja volt az MKP-nek és az MDP-nek. A forradalom napjaiban beválasztották a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsba és megválasztották a járási tanács munkástanácsának elnökévé. 1957. február 12-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. március 22-én 6 év börtönbüntetésre, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Szebeni Pál: Balassagyarmaton született 1927. március 9-én. Anyja neve Lagyik Mária. Foglalkozása gépkocsivezető. A forradalomban tagja volt a nemzetőrségnek. 1956 után rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. Tátrai (Teichengraeber) Guidó: Balassagyarmaton született 1933. május 16-án. Anyja neve Döbrei Erzsébet. Foglalkozása péksegéd. A forradalom idején tagja volt a Forradalmi Ifjúsági Szervezet szervezőbizottságának. A megtorlás idején közbiztonsági őrizetbe, illetve rendőrhatósági felügyelet alá került. Tibai Géza: Szegényparaszti családban született Janókon 1918. január 2-án. Anyja neve Domi Rozália. A gimnázium elvégzése után több helyen dolgozott, majd 1940-ben behívták katonai szolgálatra és 1943-ban zászlósként leventeparancsnoknak osztották be a balassagyarmati járási katonai parancsnokságra. 1944-ben frontszolgálatra került, ahonnan 1944 végén tért vissza Balassagyarmatra és a rendőrség szolgálatába állt. 1945 és 1948 között a forgalmi adóhivatal dolgozója lett, majd egy tiszti tanfolyam elvégzését követően, a balassagyarmati határőrséghez került. Innen 1952-ben főhadnagyként egységétől leszerelték, ezután különböző munkahelyeken dolgozott, míg végül 1956-ban címfestői kisiparos lett. A forradalom alatt Bargár Ödön nemzetőrparancsnok helyettese volt. 1957. március 12-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Katonai Bíróság, 1958. március 22én 8 év börtönbüntetésre, lefokozásra, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa 1958. június 17én 2 év börtönbüntetésre, lefokozásra, 5 év részleges jogvesztésre és vagyonának negyedrészbeni elkobzására változtatta az első fokú bíróság ítéletét. Tósoki Győző: Budapesten született 1932. április 18-án. Anyja neve Zilahi Mária. Foglalkozása AKÖV-gépkocsivezető. A forradalomban az októberi demonstráció egyik kezdeményezője volt. Beválasztották a 33. sz. AKÖV balassagyarmati kirendeltségének és a vállalat központi munkástanácsába, illetve a 10 fős igazgatótanácsba. A megtorlás idején emigrált. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. június 4-én - távollétében - 1 év és 6 145
