1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Balassagyarmati járás - Balassagyarmat

december 6: - A városban elterjedt annak a híre, hogy Tátrai Guidót letartóztatása alatt bántalmazták. Erre mintegy 200-300 fő vonult a rendőrség elé és a határőrségi laktanyához. Képvi­seletükben Antal Imre, Kelemen János és még egy személy követelték Simon őrnagy­tól, a balassagyarmati karhatalom parancsnokától, a bántalmazást elkövető személyek kiadását, tovább a karhatalmi egység feloszlatását. Simon közölte a küldöttséggel, hogy tájékoztatta az eseményről a salgótarjáni parancsnokságot, ahonnan az ügy kivizsgálá­sára bizottságot küldenek ki. Antal tájékoztatta a tömeget a Simontól hallottakról, ami azonban nem győzte meg a tüntetőket. Mivel nem voltak hajlandóak a laktanyától el­vonulni, a városban állomásozó szovjet páncélos egység parancsnoka Ivanov őrnagy intézkedésére, a páncélosok kivonultak a laktanyából és szétzavarták az embereket. A továbbiakban a szovjet parancsnok betiltott minden gyűlést, felvonulást és csopor­tosulást a város, illetve a járás egész területén. Felszólította a lakosságot, hogy decem­ber 8-ig mindenki adja le fegyverét és a dolgozók haladéktalanul vegyék fel a munkát. (Egyes források szerint Tátrait a demonstráció hatására engedték szabadon. Ezt azon­ban az esemény után néhány nappal felvett vallomások nagy része nem támasztja alá.) Személyi adattár: Antal Imre: Székesfehérvárott született 1936. február 7-én. Anyja neve Mester Anna. Iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása lakatos. 1956 szeptemberében költözött Szé­kesfehérvárról Balassagyarmatra és az Épületszerelő Vállalatnál helyezkedett el. A forra­dalom idején tagja lett a Forradalmi Ifjúsági Szervezet szervezőbizottágának és jelentős szerepet játszott a decemberi tüntetésnél. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. február 19-én 2 év börtönbüntetésre, 5 év részleges jogvesztésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítélte. Bargár Ödön: Znióváralján született 1909. november 3-án. Anyja neve Merluzi Olga. 1932-ben végezte el a kiskunfélegyházi tanítóképzőt. 1932-ben bevonult, ahonnan tizedes­ként szerelt le. A katonai szolgálat aután Budapesten tanítóskodott. A harmincas évek végén ismét katonai szolgálatot teljesített és 1940-ben főhadnaggyá léptették elő. A front­szolgálat alatt századparancsnok volt, majd a háború végén tolmácsi feladatokat látott el a szovjet csapatoknál. 1945 tavaszán a HM Balassagyarmatra küldte, ahol egy pótkeret pa­rancsnokságot állított fel. 1946-ban megyei kiegészítő parancsnoknak nevezték ki. Beteg­ség miatt 1947-ben tartalékos állományba helyezték. Az ötvenes években a pedagógiai pályán dolgozott. A forradalom alatt a nemzetőrség parancsnoka volt. A forradalom leve­rését követően előzetes letartóztatásba, illetve preventív őrizetbe került. Basa István dr.: Értelmiségi családban született Tornaiján 1907. február 24-én. Anyja neve Borzi Borbála. A rimaszombati gimnázium elvégzése után Prágában szerzett jogi diplomát. Ezt követően 1930 és 1940 között Felsővály községben tanítóskodott, majd 1944-ig Nagykárolyban volt joggyakornok. A frontra kikerülve szovjet fogságba került, ahonnan csak 1948-ban tért haza. Még ez évben a balassagyarmati bírósághoz, majd ké­sőbb - az ügyészi vizsga letétele után - a járási ügyészséghez került. A forradalom napjai­ban tagja lett a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsnak, illetve megvá­lasztották az ügyészségi forradalmi munkástanács elnökévé. 1957. szeptember 29-én ke­140

Next

/
Thumbnails
Contents