1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Előszó
esetében viszont kutatásunk hat éve alatt sem kerültek elő írott források a forradalom helyi történéseire vonatkozóan. Természetesen ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezen községekben '56-ban nem történtek említésre méltó események, bár ez sem zárható ki. Nagyobb a valószínűsége ugyanis annak, hogy csak a mi forrásaink hiányosak. - Járásonként, azon belül pedig a települések abc rendjében tárgyaltuk a forradalom alatt történt eseményeket. Az abc rendet minden járásnál csak az bontja meg, hogy első helyen mindig a járási székhely történéseit közöltük, mivel az ott történtek általában kihatással voltak az azonos közigazgatási egységbe tartozó többi településre is. A járások abc rendjét is megbontottuk - a salgótarjánival nyitottuk a sort -, mivel a megyeszékhely kiemelt szerepet játszott az események alakulásában, s ezáltal lényeges befolyása volt Nógrád megye összes településére. - A közigazgatási egységeken belül a szigorú időrendet alkalmaztuk. Ha azonban egy adott esemény pontos dátumát nem tudtuk megállapítani, akkor az „ október, november, december folyamán ", vagy az „ október, november, december eleje, közepe, vége " megjelölést használtuk. - Az azonos időpontban, azonos napon történt, de nem szorosan összefüggő eseményeket, tényeket gondolatjellel (-) választottuk el egymástól és azokat minden esetben külön sorban közöltük. - Amennyiben ugyanazon eseményre a források több időpontot adtak meg, úgy a legtöbbször említett dátumnál szerepeltettük a tényeket. Ha viszont kételyeink merültek fel a dátumok vonatkozásában, azt minden esetben a zárójelben jeleztük. - Az egy-egy település forradalom alatti eseményeinek felsorolása után az abban valamilyen formában szerepet vállaló személyek adattára következik szintén abc rendben. - Az életrajzoknál a legfontosabb adatok közlésére szorítkoztunk: név, születési hely és idő, anyja neve, iskolai végzettsége, szakképzettsége, foglalkozása, majd ezen legfontosabb azonosító adatok után az illető forradalomban vállalt szerepének ismertetése következik, s legvégül jeleztük azt is, hogy indult-e az illető ellen megtorló intézkedés a forradalom bukása után, vagy sem. Ha igen, akkor megírtuk azt is, hogy mi volt az: például közbiztonsági őrizet, rendőri felügyelet, bírósági ítélet, vagy esetleg mind a három együtt. (Mivel a személyi adattár összeállításánál számos esetben a Belügyminisztériumban fellelhető 1959-es összeállítást is használtuk, a foglalkozás „rovat" torzíthat, ugyanis a forradalom alatti szerepvállalás miatti elbocsátások következményeként az 1956-os és az 1959-es státusz már nem minden esetben azonos.) Egyébként az életrajzok hosszúságát, vagy rövidségét két tényező befolyásolta: Egyrészt a rendelkezésre álló források mennyisége, másrészt az, hogy az egyes személyek milyen mértékben vették ki részüket az '56-os eseményekben. - Természetesen előfordul, hogy egy-egy falu, vagy város októberi-novemberi történéseiben valaki meghatározó szerepet játszott, azonban nevén kívül semmilyen más adatot nem találtunk rá. Ilyen esetben az illetőt csak a kronológiában szerepeltettük, a személyi adattárban viszont már nem került bele. - Ha valamely személy több településen is részt vett a forradalmi eseményekben, következetesen csak annak a településnek az adattárában szerepel, ahol a legaktívabb volt. - A kronológiai felsorolásoknál csak ritkán idéztünk az eredeti forrásokból. Ahol ezt mégis megtettük, azt az események jobb megértése indokolta. 10
