Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 292. Madách Imre (Madách Károly fia) válasza özvegy Madách Aladárné elleniratára ([Balassagyarmat], 1909. július 3 után)

Hogy II M. Imre örökösödési eljárásnál a köteles rész kiszámításánál a Révay jog értéke számításba vétetett volna azt az egyet én hozom tagadásba s ellenkezőjét tessék alpereseknek bebizonyítani, mert biztos tudomásom van arról hogy Jolán és Ara kötelesrész fejében egyenkint 24700 frtokat kaptak amí atyjuk circa 6000 holdnyi ossz hagyatéka köteles részének nem felelhetett meg. Hogy Madách Aladár az A./ alatti örökvallás feltételeinek meg nem felelt, azt részemről fejtegetni legalább is udvariatlanság lenne de talán felesleges is hiszen ha alperesek az A./ alattit elolvasnák lehetetlen hogy főképen özvegye be ne lássa, amely körülménynek a család ez az ága szemet hunyt nem csak, de eltűrte azt is, hogy Aladár vagyonának felét tulajdonjogilag feleségére irattá, amit később megbánván vissza szivta. Ezt a család várományos ága eltűrte azért, mert Madách Aladár ossz vagyona cca 6000 hold ingatlanból alván ennek a felét vagyis 3000 holdat annál inkább volt joga elidegeníteni mert a neki megmaradt 3000 holdból a Révay jog csupán 883 1/2 holdat tesz, igy az abban bőségesen talált fedezetet. Erre a kérdésre alperesek mondhatják azt hogy hátha épen a Révay jogot idegenitetle volna el? Mit tett volna a családnak ezen ága? Erre feleltem azt hogy ezt is ellűrte volna, mert az A./ alatti intentíója egyenesen az hogy amíg egy Madách férfi sarjadék létezik addig Szlregova helyesebben annak egy része mint ősi fészek Madách kézen maradjon, és hogy melyik része a birtoknak legyen ez, arra a várományos ág súlyt nem fektetett. Előzőleg már kifejlettem azt hogy /7 M. Imrének miért kellett tudni az A./ alatti létezéséről, most pedig állítom azt hogy erről Madách Aladár is tudott, mielőtt azomban ennek kézzelfogható bizonyításába belemennék kérem alpereseket kutassák át Aladár hátrahagyott iratait amelyek között okvetlenül megfogják találni az A./ alatti eredetijét. (Ennek bizonyítása a családi levéltár regisztere utján történhet, jegyzések alapján, és ha ezt a jegyzéseket Palágyi Menyhért tette akihez egyidejűleg kérdést intéztem, akkor Palágyival mint elő tanúval is igazolhatom, mert ez esetben az eredeti A./ alattit ő adta oda Aladárnak, ami többé a levéltárba vissza nem került.) így tehát Aladár az ő házasságából eredő családi rósz viszonyból kifolyólag tette meg végrendeletét a törvényes formában olyképen, hogy ősei akaratát talán bosszúból is nem respcctálva minket peres útra szorítson. Alperesek Atyám D./ alatti 1888 ban kelt végrendeletét lekicsinyelik s annak az előzményekből ónként következő s rokoni ismeretség hiányából eredő rossz akarattal tulajdonithatnak oly természetet mintha atyám az Aladár után maradandó javak egy részére spekulált volna. Miként már előbb beigazoltam Atyám a C/ alatti osztálylevelet annak tudatával fogadta el tisztelettel hogy testvér bátyja II Imre idősb férfi örökösödés jogán kapót az A./ alatti alapján a Révay féle birtokrészszel számszerint kifejezve 57244 frt értékkel többet mint ő. Miután tehát II Imre ezt a többletet csak a megjelölt jogon kapta következésképen atyám az éhez való jogát, arra az esetre ha majd valaha az ő joga megnyílik természetes dolog hogy fentartotta és ezen jogáról nem mondott le soha. Atyám D./ alatti végrendeletének 5 pontjában a Révay jog nevezetű birtokról annak különleges jogi természetére való reflectálással - teljes joggal nem csak le származóival szemben kötelesség szerűen intézkedett feltételesen, vagyis arra az esetre ha az abban jelzett feltételek bekövetkeznének, arra az esetre tehát ha testvér bátyja II Imre fi ágon bármely leszármazottjában kihalna. Ezt a rendelkezését a C/ alatti alapján 520