Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 291. Özv. Madách Aladárné ellenirata a Madách Imre (Madách Károly fia) által ellenük indított rendes perben ([Balassagyarmat], 1909. július 3 után)
291. ÖZV. MADÁCH AIADÁRNÉ ELLENIRATA A MADÁCH IMRE (MADÁCH KÁROLY FIA) ÁLTAL ELLENÜK INDÍTOTT RENDES PERBEN [Balassagyarmat], 1909. július 3 után Másolat. Tekintetes Kir. Törvényszék ! A Madách Imre balassagyarmati lakos által ellenünk 6753/1909 P. szám a. örökösödési igény megállapítása és jár. iránt indított rendes keresetre a következőkben terjesztük elő igazolt képviselőnk által elleniratunkat: Felperes keresetet indit ellenünk, mint hitbizományi örökös, tehát a hitbizomány öröklésére hivatott idősb ágbeli elsőszülött fiutód várományos a keresetéhez A./ alatt csatolt Pesten, állítólag 1811 évi márczius 26-án létrejött, általa örökvallásnak elnevezett irat alapján. Tehát hitbizományban, mint hitbizományi várományos, örökös akar ellenünk és illetőleg egy tudomásunk szerint nem létező hitbizományra idősb ágbeli elsőszülöttségi fíutódi örökösödést érvényesíteni. Nem tudunk semmit a sztregovai Madách-család hitbizományáról, mert ha ilyen léteznék, akkor ezen hitbizományra vonatkozóan az 1868 évi LIV t. ez. 21 és 53 paragrafusai értelmében minden ezen hitbizományra vonatkozó igények és követelések elbírálása az arra illetékes hitbizományi bíróság elé tartoznék. Felperes nem ott indította keresetét, pedig illetékesség tekintetében eltérésnek törvénynél fogva helye nem lehet, tehát maga is érzi és tudja, hogy Madách családi hitbizományi nem létezik. Az A./ alatti 1811 márczius 26-án kelt állítólagos örökvallás sem alaki, sem tartalmú szempontból bírálva nem felel meg az 1811 ben létezett törvények szerint előirt hitbizományalapitási okiratnak. Kifogásoljuk mi ezen A./ alatti latin nyelven rosszul másolt és még rosszabbul magyarra fordított A./ alattit ugy alaki, mint tartalmi valódisága tekintetében. Ezen A./ alatti nem egy hitbizomány alapitó okirat, hanem mint magából is kitűnik valamely állítólag a Magyar Országos Levéltárban, - tehát nem a törvény szerinti hiteles helyen és általános hitelességű okiratok elhelyezésére alkalmas törvény szerinti közhitelű helyen elhelyezett okiratnak a hiteles másolata és forditása, hanem egy az Országos Levéltár táblai osztályában őrzött vagy meglévő nádori itélő mesteri jegyzőkönyv XIV. kötetének 168-175 lapjain foglalt állítólagos bejegyzéseknek rossz latin másolata és nem hiteles és nem is helyes forditása. Ha ezen A. alatti másolat hitelt érdemlő másolat és fordítás lenne, még akkor is sem alaki, sem tartalmi szempontból hitbizományi alapítási oklevelet nem képezne, mint ilyen a törvény szigorú kívánalmai szerint a kritikát ki nem állhatná. Ennek alapján felperes, mint várományos hitbizományi örökösi jogokat nem érvényesithetne.Az 1811 évben Magyarországon a hitbizományok alapítására két szentesitett decretum létezett csak. Az egyik az 1687 évi IX t. ez., - a másik az 1723 évi L t. ez.. 508