Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 285. Információ, összefoglaló a Madách-családon belüli örökösödés alakulásról ([Balassagyarmat, ?] 1908.)

77 Madách Imre osztályos része a C alatti szerint cca 6000 holdat tett ki, mely ingatlant teljes egészében az R. alattival fiára Aladárra hagyta, leányait köteles részre szoritván. Önként értetik, hogy ezen intézkedésénél intentioja nem lehetett más, mint hogy Sztregova teljes egészében fia, illetve a család kezén maradjon, vagyis többet tett mint amennyit a C alattiban vállaltak szerint kötelessége volt. Ezután jön Aladár kinek hagyatéka csere-bere utján némi kép változott ugyan, de végeredményében ugyancsak 6000 holdat tesz melyben az A. és C. alatt korlátozott 883 hold intakta benfoglaltatik, és a családdal való meghasonlás következtében jónak vélte a korlátozás alól felszabadulva akarni lenni s általános örökösévé egyedüli leányát a 17 éves Flórát tenni. Élénken emlékezve a kúria mostani elnökének székfoglaló beszédére, melyben a magyar birói kar figyelmét arra hivta fel: hogy ne a paragrafusok alapján állapitság meg az igazságot, hanem először ezt megállapítva húzzák rá a paragrafusok labirinthusából a megfelelő paragrafust. Ha ez a helyes intelem betartatik, akkor nem lehet kétségem az iránt hogy az első biróság Ítélete, mely magán viseli az ötletszerűség bélyegét, a felső bíróságnál meg ne változtattassék. Az első biróság Ítélete mindezen alapelvek hiánya miatt lehetetlen, hogy megáll hasson, mert az ítélet helyességének támogatására az indokolásban paragrafust egyáltalán nem is emlit, hanem azzal az általános argumentummal: hogy az országbírói értekezlet nyomán kifejlődött joggyakorlat alapján utasit el keresetemmel, ezért meg azért ezzel az elutasítás oka oly mód felett tág fogalom alá van helyezve, hogy ezt én mint vesztett fél, még csak lelkiismeretem megnyugtatása szempontjából sem tudom elfogadni; mert a mikor az A. alatti jogérvényességét az akkor (1811-ben) érvényben volt H. K. T. r. 50, 57, tét. hogy ugy mondjam paragrafusokkal megnyugtatóan igazolja, akkor már a C alattinál elfelejti megemlíteni; hogy az ennek elismert kötelező ereje és jogérvényessége is ugyanazon paragrafusokon alapszik, és hogy JI Madách Imre ugyanezen alapon birtokolta is a kérdéses javakat 1850-1864-ig tehát 14 esztendeig, és csak innen túl következik az indokolás amacsodálatos döntő része, amely paragrafust egyáltalán nem is említ, hanem egyszerűen hivatkozva az országbírói értekezlet nyomán kifejlődött jog gyakorlatra, a családra nézve jogérvényes és kötelezőnek elismert ténykedések jogkövetkezményeit egyszerűen halomra dönti. Hogy Madách Aladárt mai özvegye alperes, mint médium a közöttük rendezett spiritista seansok alkalmával miképen tudta meghódítani, az már a múlté, nem érdemes róla nyilatkozni; de az özvegyi jelene olyan, hogy Nógrádvármegye árvaszéke kötelességszerüleg kiskorú Flóra leánya gyámságától nem csak el akarja mozdítani, hanem azon tűnődik, hogy nem kell-e őt magát is gondnokság alá helyezni. ­(Mellékletek nélkül) / = OL P 481. Fasc. X. N° 27-29. 6. cs., g., eredeti, kiadatlan. K • Vö. jelen kötet 32., 35., 284. dok. Tm = Vö. jelen kötet 32., 35., 284. dok. Tm 496

Next

/
Thumbnails
Contents