Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 285. Információ, összefoglaló a Madách-családon belüli örökösödés alakulásról ([Balassagyarmat, ?] 1908.)

korlátozás nélkül, mig a kérdéses 883 holdat csakis annyi joggal örökölhette, mint amennyi joga ebben atyjának, a végrendelkező Madách Imrének volt, amely jog pedig a C és A alattiban az egyes leszármazó családtagokra nézve korlátozva van. ad. 4,, Miután az indokolás e része feltételes, mely feltétel azonban nem következett be, tehát tárgytalan. ad. 5., Hogy 1864-ben az A. és C. alatti a családra nézve már kötelező nem volt, ez érthetetlen, mert bajos megállapítani kellő magyarázat nélkül: hogy azokat mi tette hát hatálytalanná? Az ország birói értekezlet nem, annál kevésbbé tehát az ennek nyomán kifejlődött joggyakorlat, mert az előbbeni 3 paragrafusának utolsó bekezdése a "hitbizományi intézményt" érintetlenül hagyja. Az egyoldalú R alatti végrendelet pedig az A és C alattit kötelező erejétől fel nem szabadíthatta, ad. 6., II Madách Imre végrendelete azon a czimen hogy utóörököst nem nevezett megtámadható annál kevésbbé volt, mert az utóörökösök a C. alattival elfogadott és magáévá tett A alattiban precizirozva volt és a végrendelet ezen a czimen csak abban az esetben lett volna megtámadható, ha II Madách Imre az A alattival ellentétes végrendelkezést tett vagy utó örököst nevezett volna, ad., 7., Ha az R alatti szabályozni akarta volna az örökösödési rendet a C illetve A alattival ellentétben, akkor lehetne arról szó hogy miért nem lett az R alatti végrendelet annak idején megtámadva de mert az örökösödési rend a családban miként az az indokolásban elismerve van, annak idején jogérvényesen "fidei comissum" alakjára már véglegesen szabályozva volt, az R alattiban pedig 77 Madách Imre ezen intézkedéseket nem bolygatva, ezeknek végeredményében teljesen megfelelően végrendelkezett, ez a végrendelet sem annak idején megtámadható - ok hiányában - nem volt; sem pedig ma eltekintve az elévülés terminusától ugyancsak ok hiányában megtámadható nem is lenne. Itt van helyén megjegyeznem azt, hogy mielőtt a perbe bele mentem volna, jónak láttam szak ember véleményét is kikérni, mely idecsatolt szakvélemény, szinte kötelességemmé tette a per megindítását. Minthogy ezen első fokú itélet indokolása főképen // Madách Imre végrendelete körül forog és a per iratokhoz csatolt egyéb mellékleteket nem is emliti, ki kell emelnem, hogy a P. alatti eredeti melléklet egy 1851 bői eredő okmány, melyben az 1850 ben osztozkodot testvérek egymás között leszámolást ejtenek meg, melynek 5-ik pontjában ez áll: "Minden családi közdolgainknak, ügyeinknek vezetését és felügyelését Imre testvérre bízzuk." Ezt a megbízatást II Madách Imre elvállalván, nyilvánvaló, hogy a családi közös ügyek vezetése és felügyelésének elmulasztásából eredő hátrányokért csakis ő és utódai vonhatók felelősségre, mert ha II Madách Imre 1860-körül, vagy végrendeletében ezen kötelezettségnek eleget tesz; akkor ma nem lenne peres ügy hanem a Révay féle juss valóságos hitbizomány lenne. A perhez csatolt M. alatti okiratban, melyben első rendű alperes nő törvénytelen leányának Fekete Ilonának férje által leendő adoptálását kéri 1888-ban, vagyis ugyanazon évben melyben atyám (D melléklet) végrendelkezett, annak indokolásául: hog)' Madách Aladár az örökbefogadandó részére örökrész czimen vagyonának csak 1/8 részét biztosítja, azt jelenti ki, hogy férje ezzel is "azon határig ment el, melynél tovább nem mehetett az önmaga és a saját Madách családja iránt tartozó kötelességek miatt". Ezzel szinte igazoltnak látszik lenni az, hogy első rendű alperes nő 1888-ban 494