Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 271. A Császári-Királyi Arad Megyei Törvényszék a meggyilkolt Madách Mária és Balogh Károly hagyatékát, a négy aranygyűrűt és irataikat elküldi a császári-királyi megyei törvényszéknek Balassagyarmatra, Madách Imrének történő továbbítás céljából (Arad, május 8.)
- 1851. augusztus 7.: A nagyváradi katonai parancsnokság átküldi Balogh Károly volt kapitánynak hátrahagyott négy gyűrűjét azon kéréssel, "hogy 23 ft 22 xr-nyi álladalmi tartozás hátrahagyott vagyonából behajtassák." (OL O. 208. Nváradi Főügyészség ikt. k. 1. rksz. 1851. 1589. ikl. sz.) - 1851. augusztus 25.: A pozsonyi Főügyészség átküldi a nagyváradi császári-királyi "álladalmi Főügyészséghez" Madách Imre vallomását mankóbüki Balogh Károly családi viszonyairól. (OL O. 208. Nváradi Főügyészség ikt. k. 1. rksz. 1851. 1716. ikt. sz.) [Ma.-Kéziratkat. 199. t.]) - 1S51. szeptember 22.: Az aradi Császári-Királyi Megyetörvényszék megküldi a Nógrád Megyei Császári-Királyi Törvényszéknek a Madách Mária, férje, fia meggyilkolásáért perbefogottak ítéletét és az lile lvon kivégzéséről szóló jelentést. (GYXM Madách-gyűjt. Ltsz. VH/b. 4/1986.) [Nm. Madáchgyűjt. 209. t.J) - 1851. október L: A Madách Mária, férje, fia meggyilkolásával vádoltak ügyében a Nógrád Megyei Császári-Királyi Törvényszék közli az Arad Megyei Császári-Királyi Törvényszék által megküldött ítéletet a Csesztvén lakó Madách Imrével. Egyben felszólítják az okozott károk elszámolására. (GYXM Madách-gyűjt. Ltsz. VU/b. 4/1986.) [Nm. Madách-gyűjt. 213. t.]) - 1854. december 2.: A nagyváradi Főállamügyészség Balogh Károly lovassági volt századosnak a hivatalnál elhelyezett négy aranygyűrűje ügyében intézkedik. (OL O. 208. Nváradi Főügyészség ikt. k. 3. rksz. 1854. 1858. ikt. sz.) - 1854. december 12.: A fentebbi 1858. sz. alatti [iktatás] átirat folytán a bajor király nevét viselő 2 ,lí Dragonyos ezred Balogh Károly volt cs. kir. szds. anyakönyvét megküldi. (OL O. 208. Nváradi Főügyészség ikt. k. 3. rksz. 1854. 1916. ikt. sz.) - 1855. április 24.: Az aradi Törvényszék elnöke megküldi a Nógrád Megyei Törvényszéknek a meggyilkolt Madách Mária után maradt értéktárgyakat, hogy kézbesíttessék azokat Madách Imre részére. Vö. MI-dok. 224. dok. - Nagyvárad, 1855. március /., 19., 31., április 24.: Iktatókönyvi bejegyzések a Balogh Károly hagyatékát képező négy aranygyűrűvel kapcsolatban. (n.)(OL O. 208. Nváradi Főügyészség ikt. k. 4. rksz. 1855. 301., 379., 488., 557. ikt. sz.) Miután az első dokumentól (1849. október 5.) az utolsóig (1855. május 8.) azt látjuk, hogy több szálon, szinte párhuzamosan futnak az események: a gyilkosok felkutatása, a meggyilkoltak azonosítása, a tulajdonosoktól elrabolt értékek összegyűjtése, részben értékesítése (kocsi, lovak), a begyűlt pénz visszajuttatása Madách Mária - időközben felkutatott - hozzátartozóinak stb. Ezek a feladatok - mint a dokumentumokból, regestákból látjuk-, még újabb hivatalok, jogi fórumok bevonását, működését kívánják meg, pl. a törvényszékek, ügyészségek. A pesti Főtörvényszék megszervezésére már 1849 végén utasította a Igazságügyminisztérium a területileg illetékes miniszteri biztost. A bíróság 1850. február 4-én kezdte meg működését. A területileg illetékes megyék székhelyein létesültek a főtörvényszékek alá tartozó I. fokú, császárikirályi törvényszékek. 1851-től a pesti Főtörvényszék alá került az eredetileg a debreceni-nagyváradi kerülethez tartozó, Szeged székhellyel működő Csongrád Megyei Császári-Királyi Törvényszék is. Iratanyaguk 1956-ban elpusztult; mindössze a részben megmaradt segédkönyvek adnak valamely tájékoztatást. (VARGA-VERES 1989. 401. p.) 1850. március 26-án nevezte ki a birodalom igazságügyminisztere Kovács Istvánt a debreceni "Obcrgcrichts-District" ideiglenes "General Procurator"-svá, lerakva ezzel az előbb Debrecenben, majd Nagyváradon működő Főügyészség alapjait. A debreceni "álladalmi ßügynökseg" működése 1854. október végéig tartott az 1854. augusztus 3-án életbe lépő, az államügyészségek egyesítését kimondó rendelkezés értelmében. Debrecen helyeit Nagyvárad lett a székhely, s ide tartoztak a következő államügyészségek: "É-Biliar megyében a debreceni, Dél-Biharban a nagyváradi, Szabolcsban a nagykállói, Szatmárban a szatmárnémeti, Aradban az aradi és Békés- Csanád megyében a gyulai államügyészség." A főállamügyészség 1854. végén költözött át Debrecenből Nagyváradra és itt működött megszűnéséig, 1861 tavaszáig. 474
