Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
BEVEZETŐ
alsósztregovai birtokának elárverezésével (1938) kapcsolatos okmányok, helyenkénti kiegészítő összefoglalással, jcgyzctapparátussal. A III. rész, a Regeszták az előző részekbe be nem sorolt, de említésre érdemes dokumentumok kivonatait tartalmazza annotációval, szükség szerint kiegészítő utalással. Látszatra zavaró tény lehet, hogy ebben a részben is vannak Madách Imrére vonatkozó, vele kapcsolatos, sőt Madách fmre-autpgráf iratok (329-331., 337-340., 342., 344., 350., 352. dok.). Ezek mind a Besztercebányai Levéltárból származnak. Alapelvünk az volt, hogy az I. II. részben a mai Magyarország területén fellelhető dokumentumokai adunk közre. Azonban ezekre az iratokra is fel akartuk hívni az érdeklődő szakemberek, kutatók figyelmét, azért vettük be a "Regeszták"-ba. Néhány évvel ugyan túllépi a Regeszták évkörc (1869) Madách Imre halálának évét, de valamennyi 1864 utáni közölt regeszta Madách Imre árváival kapcsolatos. Nem tartalmazza a kötet a Nógrád megyei Madách-gyűjleménybcn és a győri Xantus Múzeum Madách-gyűjteményében lévő leveleket (eredeti és másolat), mivel többségük nyomtatásban már megjelent, illetve a Madách-Kéziratkatalógiisb%\\ olvashatunk róluk. Néhány olyan levelet azonban mégis közreadunk, amelyek a közöli dokumentumokkal szorosan összefüggnek; az események előzményei vagy folytatásai. Nem közöljük az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának 1861. évi dokumentumaiból azokat, amelyek hasonló tartalmúak, ugyanarra az eseményre utalnak, mint amelyeket az 1984-ben megjelent kötetben már publikáltunk. A kötet összeállításánál alkalmazott technikai elvek, használatával kapcsolatos technikai tudnivalók A teljesség kedvéért az 1984-cs kötetben közölt elveket, tudnivalókat is közreadjuk, kiegészítve az új vagy módosító információkkal. Szövegközlés A dokumentumokat betűhív formában, teljes terjedelemben (ahol nem így történik, azt az adott helyen jelezzük), kronológiai sorrendben közöljük. A ponlosan nem datálható dokumentumok az adott évvégére kerülnek. Ha a dokumcnium évkörc lól-ig időhatárban adható meg, a dokumentum besorolása az utóbbi szerinl történik. Ha a dokumentum keletkezési helye ismeretlen, semmit nem irunk; ha pontosan nem állapítható meg, hanem a helység neve általunk kikövetkeztetett, | ]-ben hozzuk. Ha a dokumentum keletkezési ideje a főszövegben található, azt adjuk közre, kikövetkeztetés esetén [ ]-ben. Ha ott nem található, a dokumentum külső-, belső oldalán olvasható dátum kerül a főcím alá; a közgyűlési és bármi más jegyzőkönyvi szöveg, bejegyzés kivételével. Ebben az esetben ugyanis az adotl témát tárgyaló közgyűlés, kisgyűlés stb. időpontját adjuk meg a dokumentum keletkezési idejeként. A biriokperckel tartalmazó dokumentumoknál feltüntetjük az iktalás időpontját is. Ahol a főszöveg és az iktatás dátuma különböző, a dokumentum címében az előzői közöljük. Ha csupán az iktatás időpontját ismerjük, aszerint soroljuk be az egyes dokumentumokat. 9