Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Diósi József: SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT

nevelők nagymértékű hiánya. A nem szakos nevelők átképzésére a pedagógus szakszervezet tervet dolgozott ki, ami átmenetileg segítette ugyan a szakmai színvonal emelkedését, a módszerek egységesítését, alapvető változást azonban csak a néhány év múlva meginduló főiskolai képzés hozott. 1948 május és június hónapban Salgótarjánban 4 csoportban 4-4 napos világnézeti átképző tanfolyamot rendezett a tanfelügyelői hivatal, amelyen a város valamennyi pedagógusa részt vett. A nyár folyamán pedig — a tanév előkészítése érdekében — "

szakosító, úttörő, szakszervezeti, szabadművelődési és egyéb tanfolyamokon vettek részt

." /252/ A későbbiekben az ideológiai, szakmai tanfolyamok, előadássorozatok rendszeressé váltak. Az államosítás utáni első tanévben a statisztikai mutatók tekintetében többnyire lényeges javulás tapasztalható. 7253/ Az egy Az egy Be nem Úttörők nevelőtanteiratkoszáma és re jutó remre jutó zott %-os aránya Tanulók száma 1. Fiú Általános Iskola 20,6 48 14 249 = 39 % 2. Leány Általános Iskola 20,8 45 160 = 36 0 (1 3. Acélgyári Általános Iskola 34,1 64 302 = 33 o 0 4. Bartók Béla úti Általános Iskola 31,6 58 116 - 33 5. Forgácsbányatelepi Általános Iskola 39,2 40 3 48 = 31 0. D 6. Salgóbányatelepi Általános Iskola 28,4 35 62 = 43 0, 7. Somlyóbányatelepi Általános Iskola 25,0 25 A tanulólétszám folyamatos növekedése ellenére az egy nevelőre jutó tanuló-