Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)
Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)
késleltetetten zajlott le az egyháztól való elfordulás, s maga a szekularizációs folyamat is. /162/ Éppen ezért a vallási-vallásos egyesületek elterjedése sem mutatott gyors tendenciát. Nógrádban a dualizmus idején 25 vallásos és karitatív egyesületet leltem fel. (Számuk ettől valójában több, hiszen más típusból is találhatók vallási alapon működött társulások pl. olvasóegyletek, népkörök, ifjúsági egyesületek stb.) Jelentősebb elterjedésük a második világháború után figyelhető meg, amikor arányuk a művelődési tartalmú egyesületek egynegyedét tette ki. (Akkor 114 ilyen egyesület volt.) /163/ Balassagyarmaton működött a legtöbb vallásos és karitatív egyesület, összesen 11. A tizenegyből 4 izraelita, 2 evangélikus, 2 keresztény, 3 pedig általános karitatív egyesület: Balassagyarmati Polgári Kiházasítási Egylet (1871), Balassagyarmati Ingyen Tej és Kenyér Egyesület (1907), valamint a Nógrád Megyei Rabsegélyező Egyesület (1909?). Közöttük legaktívabbnak a Balassa-Gyarmati Ágostai Hitvallású Evangélikus Iparos Férfiak és Ifjak Szövetkezete (1899) bizonyult. Sűrűn tartott felolvasó estjeikkel, könyvtárukkal, rendszeres társasági élettel és táncmulatsággal szolgálták a város evangélikus polgárait. /164/ E felekezeten belül a karitatív munkát a Balassagyarmati Evangélikus Nőegylet végezte (1918). A város legnagyobb vallásos egyesülete a Szent Erzsébet Katolikus Nőegylet, a korszak végét jelentő háború alatt szerveződött. 1916-ban. az erdélyi román betörés idején menekültek érkeztek a városba, s elhelyezésükről, Ellátásukról a hatóságok mellett a helyi nőknek kellett gondoskodni. A felmerülő feladatok szervezésében élen járó gróf Mailáth Géza nógrádgárdonyi birtokos felesége vezetésével két év múlva, 1918 tavaszán alakult meg 63 alapító, 531 rendes és 155 pártoló taggal az egyesület. Céljai között szerepelt: Szent Erzsébet példájának követése, a lelkiélet fejlesztése, az istentiszteletek fényének emelése, hazafias jó sajtó terjesztése, szegényeket, betegeket, szülő anyákat, árva gyerekeket segélyezni, ápolni, magukra maradt cselédlányokat oltalmazni. Később, a két világháború között, 30 gyermek elhelyezésére alkalmas árvaházat tartottak fenn, ahol szalézi atyák láttak el felügyeletet. /165/ Losonc társadalmában is az evangélikusak bizonyultak legaktívabbnak a vallásos egyesületek között. Az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházi Nőegyesület (1862) évtizedeken keresztül jó színvonalú kulturális programokkal volt jelen a város életében. 1912. január 11-én 50 éves jubiláris ünnepségük is hű bizonyítéka ennek: délelőtt 10 órakor: istentisztelet, délelőtt 11 órakor:
