Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

kölcsiség" emelésével kívánták elérni. A társulatok foglalkoztak segélyezéssel, a munkások és munkaadók közötti súrlódások rendezésével, a tanoncok képzésének segítésével. /154/ A Balassagyarmati Cipész Társulat (1879) és a Szécsényi Egyesült Ipartársulat céljait is hasonló szellemben fogalmazták, kitüntetett helyen szerepelt közöttük a tagok "

szellemi érdekeinek előmozdítása"

. /155/ A Balassagyarmati Ipartársulat alapszabálya a tagok piaci versenyképességének növelésén túl hangsúlyozta, hogy a nevelésnek és a szórakozásnak is otthont kíván adni. /156/ A munkások és értelmiségiek rétegegyesületei között az utóbbiak voltak többségben. Az Érsekvadkerti Keresztény Munkásegyesületen (1906) és a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Salgótarjáni Helyi Csoportján (1912) kívül nem tudni más érdekvédelemmel foglalkozó munkásegyesületről. Az Érsekvadkerti Keresztény Munkásegyesület alapszabályában a következőket olvashatjuk: "... a_ tágabb értelemben vett munkásosztály társadalmi és gazdasági érdekeit előmozdítani szövetkezés és önsegélyezés által ... vallásos és hazafias érzületét ápolni, szellemi képzettségét és szaktudását fejleszteni, s így a nemzetközi, keresztény ellenes felforgató szociáldemokráciával szemben határozott keresztény alapra helyezkedve, békés úton, törvényes eszközökkel közreműködni ..." /156a/ A legelső értelmiségi rétegegyesület 1869-ben alakult Balassagyarmat és Környéki Tanító Egyesület néven, Mészáros Imre érsekvadkerti esperesplébános, tanfelügyelő vezetésével. Céljuk szerint a vármegye tanítóit kívánták egyesíteni, de a dolog Losoncnál elakadt, mivel a két város örök rivalizálása folytán, most a losonciak állítottak akadályt. Végül 1874. január 27-én alakulhatott meg a Nógrád vármegyei Tanító Egyesület. Az egyesület célját így fogalmazták meg: "

az oktatás és nevelés módszereinek fejlesztése, a tanítók önképzésének és helyzetének javítása, ismeretterjesztés, indítványok a nevelés, az oktatás és a tanítók anyagi helyzetének javítása érdekében"

. /157/ Például internátus és árvaház létrehozása, az Eötvös-alap támogatása, gyűjtés a tanítók házára, szemléltető eszközök beszerzése, segédeszközök kiadása. (Kinyomtatták a megye népoktatásának történetét, Losoncon pedig a tanítók és jegyzők középiskolában tanuló gyermekei részére mintegy 80.000 korona költséggel internátust alapítottak.) A közgyűléseket Balassagyarmaton, Losoncon, Szécsényben és Salgótarjánban tartották. Az anya-egyesületen belül járási körök