Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

Gerőfy Színtársulat felsegélyezésére BO frt-ot költöttek, a balassagyarmati tűzoltók részére pedig egy előadásuk teljes jövedelmét szánták. /104/ Ez év őszén már új előadással álltak a színpadra. Gerő Károly Vadgalamb című darabjával arattak sikert és jóvoltukból örülhetett a közönség Kuppis Natália "

országszerte dicsért zongorajátékának" is. /105/ Természetesen Losoncnak is volt amatőr színjátszó társulata. Az 1910-es évek elején az iparos ifjúság bőkezűen ontotta a színi előadásokat. A Losonci Önálló Iparos Műkedvelők (1B97) a kaszinó nagytermében rendezték előadásaikat, amelyet általában bál követett. A Losonci Iparos Ifjúsági Önképzőkör (1896) pedig általában a Városi Vigadóban lépett fel. A polgári leányiskola nagytermében az Iparképző tanfolyam műkedvelő előadásainak tapsolhatott a közönség. Rajtuk kívül működött még a Kármán József Önképző Kör (1911), de a tízes években rendszeresen rendezett művészestélyeket a Losonci Magántisztviselők Egyesülete (1910) is. 1911-ben pedig olyan "

Athletikai Klub" kezdte meg működését, amely egyszerre kívánta "

a sportot, az irodalommal karöltve kultiválni"

. /106/ A nagyszécsényi iparos és kereskedő ifjúság önképző és művelődési körben (1903), a Selypi Cukorgyár iparosai pedig könyvtár egyletben (1911) tevékenykedtek, s néhány egyéb közművelődési egyesületet még nem is említettem. Társas körök A művelődési tartalmú egyesületek között a társas körök (kaszinók, tiszti-, altiszti körök, olvasókörök, népkörök, asztaltársaságok) az egyik legnépesebb típuscsoportot alkotják. Az általam fellelt 65 egyesület háromnegyede (50 egyesület) 1890 után alakult, 4 létezett már 1849 előtt is, 4 a kiegyezés utáni években jegyeztette be magát, 7 pedig az 1875-1889 közötti időben "

bontott zászlót"

. (Lásd a 2. számú mellékletet.) Az 1849 előtt alakult 4 egyesület mindegyike kaszinó. A reformkori egyesületek számbavételénél már szóltam megalakulásuk körülményeiről, céljaikról. A kaszinók élete a polgárosultság egy bizonyos szintjéhez kötődik. Olyan életmódhoz, viszonyrendszerhez, amiben a nyilvánosan zajló társas élet értékké, már-már szükségletté válik. Nem véletlen hát, hogy a megye 14 kaszinójából 7 városban, 4 járási székhelyen, 2 iparral (bányával) rendelkező községben működött. S csak