Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

létesítését is tervezték, de "

csakis a námesztói, thurdosini és hudrosbányai óvodák létesültek ..." Ugyanakkor a választmány tudomására jutott, hogy » felhívásuk nyomán hárman szándékoznak óvodát felállítani és ezek közül Bossányi József plébános a nováki óvodához 150 frt segélyt igényelt. /78/ A jelentés örömmel könyvelte el, hogy a múlt év szeptemberi választmányi ülésen tett felhívás szép eredményeképp a felnőttek oktatása jelentős volt. Nyitra megyében 13 tanfolyamon 910 hallgató vett részt, Zólyom megyében pedig 3 tanfolyamon 100 hallgató, "

Nógrád megyében szintén több városban és községben, továbbá Selmecz-Bélabánya városban lett a felnőttek oktatása igen szép sikerrel rendszeresítve ..." /79/ E munkáért a tanítóknak 250 frt jutalmat osztottak szét. Az irodalmi szakosztály sikereiről pedig így számol be a jelentés: "... a_ hazafias irányú tót közművelődési egyesület által kiadott 'Vlasta Svet' című képes tót néplap ez évi folyamából 10 példányt rendeltünk és azt ingyen terjesztjük ..." /80/ Hozzáteszik, hogy ennek eredményeként már 384 előfizetőt gyűjtöttek. "

A pozsonyi közművelődési egyesület által kiadott 'Vlastenska Pokladnica' című, igen jó irányú tót nyelvű füzetből 200 példányt, a Nagy István által írt 'Téli Estékre' című magyar nyelvű népies elbeszéléseket tartalmazó füzetből pedig 50 példányt osztottunk választmányaink útján ki.

" /81/ Az irodalmi szakosztály 100 frt értékben középiskolai jutalomkönyveket is beszerzett és támogatta a Miaván létesült dal- és zeneegyesület hangszervásárlásait 150 frt-al. A jelentésben olvashatjuk, hogy az egyesület a postai egyszerű küldeményekre viteldíjmentességet, a hatóságokhoz intézett beadványaikra pedig bélyegmentességet kapott. Akadt néhány messzebb látó politikus, aki nem tudta jó szemmel nézni a magyarosító közművelődési egyesületek erőszakos munkálkodását és nyilvánosan szót emelt. Vajda László belülről adott képet az elkeseredett románság lelki állapotáról: "

a nem magyar nyelvnek a hivatalos használatbani jogosultsága, törvényellenesen csaknem egészen megszüntetett, /továbbá/ a nemzetiségeknek a megyei ügyekre való befolyása — a mostoha választási törvény és a virilis institutió — s a megyék és választókerületek kikerekítése által szinte nullára redukálódott csaknem minden törvényhatóságban, s köztük több olyanban is, hol név szerint a románság több mint 100.000-el haladta túl a nemromán lakosság számát ..." /82/ S mindezen felül még a felekezeti román iskolákba is bevitték a magyar nyelvet a "

szükségesnél nagyobb mérvben; olyképp, hogy e miatt főleg a népiskolai többi tantárgyak sikeres tanítása igen megnehezített ... És ami a