Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

serkentett és bankokat, hitelszövetkezeteket is alapított. 1861-ben a szlovák értelmiség memorandumban kérte a szlovák nyelv hivatalossá tételét, s még ugyanebben az ^vben megalakították a Slovenská Maticát és a Zivena nevű országos nőegyesületet, majd létrehozták a Szlovák Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Könyvtárat. 1881-ben pedig megindult a Slovenské pohlady (Szlovák Szemle) Túrócszentmártonban. /74/ E törekvésekkel szemben a felvidéki nemesek és értelmiségiek kezdeményezésére 1882-ben Nyitrán megalakult a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, az FMKE. (1885-ben az Erdélyrésze Magyar Közművelődési Egylet, az EMKE, majd 1904-ben a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egylet, a DMKE.) Az FMKE alapítói egy monstre, 20-30 ezer tagból álló egyesületet kívántak alakítani "

az északnyugati tíz felvidéki vármegyék hazafias elemeiből, melynek azután hivatása lészen a pánszlávizmus hydrafejét levágni, az organizált ligát szétrob bantani, véglegesen megsemmisíteni, s a felvidék gyökeres megmagyarosításának nagy munkájához komolyan hozzálátni. ... E czél elérésére az egyelőre tevékeny ségi körébe vont tizenhárom törvényhatóság területén az egyesület saját pénz erejéhez képest magyar kisdedóvó intézeteket, Frőbel-gyermekkerteket, elemi és felső népiskolákat állít fel, illetőleg segélyez jellegre való tekintet nélkül ..." /75/ Vagy amiként Desewffy Aurél fogalmazta meg a minden áron történő magyarosítás ideológiáját: "

Mit akarunk? A magyar nyelvet kenyérnyelvvé tenni, s oly helyzetbe juttatni, hogy mindenki, aki bárminemű műveltség befolyására igényt tart, kényszerülve legyen tudni, miáltal többet érünk el, mint bármi kényszerítő szabállyal." /76/ Az állam anyagilag, különféle jogok megadásával (pl. sorsjáték) és adminisztratív módon is támogatta a magyarosító szándékú egyesületeket. A FMKE működéséről például jó képet ad, a Nógrád megyei szervezetének 1885-86. évi munkájáról szóló jelentés. (Nógrád megye 1883-ban csatlakozott a FMKE-hez.) A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1886. június 17-én, Balassagyarmaton tartotta közgyűlését. A Nógrádi Lapok és Honti Híradó díszkiadást szentelt e neves alkalomnak és hosszasan ecsetelte a 16-án történt vendégvárást, a díszes fogadásokat, a vacsorát, a pompás főispáni bált, sőt közölte az esten résztvett valamennyi hölgy teljes névsorát. A tudósítás írója megállapította, hogy "

Sok fényes bált látott már megyénk díszterme, de ilyet aligha ..." Az egyesület sajtó útján nyilvánosságra hozott jelentéséből megtudhatjuk, hogy az előző közgyűlésen határozatot hoztak, a vidéki választmányok fiókegyesületekké alakításáról. Ezt azonban a belügyminisztérium nem engedélyezte. Hét kisdedóvó