Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)
Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)
gyesületeit vizsgálva " városi és falusi" szervezeti típusokat különített el". /26/ Észre kell venni, hogy minden elkülönítési, rendszerezési szándék ellenére sem tudunk tökéletes kategóriákat kialakítani. Az egyesületek ugyanis nem minden esetben az alapszabályban rögzített cél szerint működtek. Gyakran előfordult, hogy valamilyen mellékesen szereplő cél vált a társulás fő tevékenységévé. Gondoljunk az olvasókörökre, az ipartársulatokra, vagy a politikai pártokat pótló szerveződésekre (polgári körökre, munkásegyletekre, vagy az ország más részein gyakori demokrata körökre, amelyeket központi szorgalmazásra, a hivatali úton létesített Deák-körök ellensúlyozására alakítottak). Mindezek ellenére az egyesületek típuscsoportokba történő rendezése elkerülhetetlen, mert csak így adható áttekintő kép a művelődési tartalmú egyesületek egészéről, időbeni tagozódásukról, valamint alakulásuk, terjedésük társadalmi hátteréről. Megjegyzendő, hogy tiszta típuscsoportokat nem lehet kialakítani, az átfedések, kompromisszumok elkerülhetetlenek a tipizálásnál. Például az iparos ifjúsági egyesületek egyszerre ipariak és ifjúságiak is, vagy a vallásos leányegyesületek vallási és ifjúságiak is egyszerre stb. Vizsgálódási szempontomból az alábbi egyesület-típusok kijelölését látom célszerűnek: 1. Közművelődési egyesületek (népművelési-, közművelődési egyesületek, zene és dalkörök, színjátszó körök, nemzetiségi egyesületek); 2. Társas körök (népkörök, olvasókörök, kaszinók, tiszti-, altiszti-társas körök, asztaltársaságok); 3. Gazdasági és rétegegyesületek (gazdakörök, ipartestületek, ipartársulatok, kereskedő-, munkás-, értelmiségi rétegegyesületek); 4. Vallási és karitatív egyesületek; 5. Ifjúsági-, legény-, és leányegyletek; 6. Politikai tartalmú és hazafias egyesületek (48-as-, függetlenségi-, Deák-körök, polgári körök, hazafias egyesületek). A művelődési tartalmú egyesületek számbavételével az a célom, hogy bemutassam, milyen széles és gazdag variációkat, árnyalatokat leképező spektrumon keresztül zajlott a dualizmuskori társadalom bontakozó, iskolán túli művelődési élete. Dolgozatom nem vállalkozik többre, mint azoknak az egyesületeknek a feltérképezésére, amelyek alapszabályuk által deklaráltan, vagy annak hiányában tényleges tevékenységükben tagjaik művelődését (is) szolgálták.
