Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

Az egyesület fogalma Már a kataszter elkészítésénél, de az egyesületek további kutatásánál, rendszerezésénél is állandóan visszatérő kérdés, hogy milyen "szerveződések sorolhatók az egyesületek közé. Tehát mit értünk az egyesület fogalma alatt? A dualizmus idején kiadott jogszabályok nem adtak pontos meghatározást. Ezért az egyesületek elkülönítése más formáktól, mint például a kluboktól, ipartársulatoktól, hitelszövetkezetektől nem egyszerű. Ráadásul a korabeli politikai pártok sem a mai zártan szervezett formájukban léteztek, hanem például egyesületekben, vagy egyesületekhez hasonló szerveződéseken keresztül fejtették ki tevékenységeiket. A helyes meghatározásnál figyelembe kell venni, hogy mára ez a fogalom is jelentős változáson ment keresztül, tehát mai értelmezésbeli propozicióból nem lehet közelíteni egy a múltra is alkalmazható definícióhoz. Kérdés persze, hogy van-e értelme egyáltalán definiálni az egyesületek mibenlétét, vagy elég csak a körvonalait megrajzolni, például kizárásos alapon. Mindenesetre többen próbálkoztak a pontos meghatározásukkal. Időrendi sorrendben Szladits Károly megfogalmazását említhetjük először, aki az egyesületeket "

olyan szabad társulásoknak nevezi, melyek a társadalom közösségi érdekeit az állam által abszorbeált terjedelmen túlmenően valósítják meg"

. /14/ Amíg tehát e meghatározás az egyesületeknek az állami szerveződéshez viszonyított másságát hangsúlyozza, addig Vita Emil a társadalmi mezőben szerveződő közös cél által létrejövő egységes akaratképzést tartja a legfontosabb ismérvnek: szerinte az egyesület "... több személy bizonyos időre, bizonyos meghatározott, közös cél szolgálatára egyező akaratnyilvánítással társuló ..." /15/ szövetség. Ne sikkadjon el a megközelítésből a "

bizonyos időre" szópár! A probléma árnyalásához nem ad új szempontokat Páskándy János /16/ és Csizmadia Andor /ll/ sem. Lényegében ebben a gondolatkörben marad Harangi László is, aki a ma használatos Magyar értelmező szótár szócikkét tekinti eligazító támpontnak. /18/ Ugyanígy nem mond többet az Új magyar lexikon sem. /19/ A Földi István által használt egyesület meghatározás annyiban mond ellent Vita Emil definíciójának, hogy Földi az egyesületet állandó alakulatnak tekinti. /20/ Az egyesületek mibenlétének legfrappánsabb és legtalálóbb megfogalmazását ismereteim szerint eddig Kemény Bertalan adta. "

Egyszerűség és érthetőség