Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)
Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)
Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. kötet 1990. Brunda Gusztáv MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés) "Az összes történetben a míveltség, a tevékenység, a haladás csak addig terjed, ameddig a szabadság ..." Eötvös József BEVEZETÉS A múlt század társadalmi fejlődésének esélyét, a társadalom intézményeinek és a szabadságjogok egymásra épülésének szükségszerűségét Eötvös József jól látta. S rajta kívül ismerték e lényegi összefüggést a demokráciák mibenlétében járatos más értelmiségiek is, míg a 20. század első évtizedeiben ez az emberek természetes felismerésévé vált. Hetven évnek kellett eltelnie, mire egy " új reformkor" ismét társadalmi hatóerővé emelte a politikai szabadságban öntörvényűén gazdagodó társadalom eszméjét Magyarországon. Nem véletlen hát, hogy az utóbbi évtizedben szaporodnak az egyesületekről, az egyesületek történetéről szóló feltáró, elméleti kérdéseket is feszegető munkák. /I/ Vajon minek köszönhető ez az érdeklődés? A történetírás a nagyvonulatok megrajzolása után napjainkra oda érkezett talán, hogy nagyobb figyelmet szentelhet a részleteknek, vagy éppen rászorult a további helytörténeti feltáró tevékenységekből származó információkra? Vagy a jelenkori társadalom ért abba a stádiumba, hogy a jövő egészségessége érdekében önmagunk múltjából a finomszerkezetek vizsgálata, a mikrotársadalom működése érdekessé vált? Tehát kollektív tudatunk így (is) építi konzisztenciáját? Netán e figyelemnek inkább gyakorlati okai lennének? Történetesen az, hogy újra gyarapodnak körülöttünk az egyletek, ha szerény mértékben is? /2/ A szervezkedések előtt álló politikai korlátok lazulása, majd eltávolításuk tette aktuálissá a témát? Az elfojtottságot követő természetes ellenakciókról lenne szó csupán? Az új jogi szabályozást megelőző viták kavarta természetes közfigyelemről?
