Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 1. N. Kiss István: Konfliktusok a kuruc hadseregben (1703–1711)

zászlós, alhadnagy, főhadnagy és alkapitány. A nyíri districtusban kb. 300 jobbágykatonából 29-et jeleztek tisztnek: zászlós, hadnagy, adjutáns, katonai bíró, főhadnagy és egy főkapitány. A harmadik, a fejérgyarmati járásban 364 önkéntes katonából 23 tisztet találunk, mint alhadnagyot, zászlóst, hadnagyot és századost.18 A kuruc kor hadrendi táblázataiból a tisztikar szervezetszerű, illetve tényleges létszámát egyaránt ismerjük. A lovassági, illetve gyalogsági ezredekben átlagosan 52-53 főtiszt szolgált. Számításba véve az 1707-es év 58 lovas és 26 gyalogos ezredét, a teljes tiszti állomány kb. 4.400 főből állott.19 A tábornoki kart, az intendaturát, a tüzérséget, s néhány különleges egységet is figyelembe véve az összes tiszt számát 4.600 főre tehetjük.20 A Szatmár megye 3 járásából származó kb. 784 paraszti önkéntesből 61 személy, azaz 8,8 % tiszti rangban szolgált!

2

! Ha kivetítjük ezt az arányt az 1707-ben a kuruc hadseregben szolgáló önkéntesek tömegére (35 ezer fő) kiderül, hogy egyidejűleg a kuruc seregben kereken 2.800 jobbágyi eredetű tiszt harcolt. Tehát a tisztikar 60 %-a jobbágyi származású volt. A név szerint jól ismert grófi tábornokok alatt szolgáló hadnagyok és kapitányok zöme negyed- vagy féltelkes jobbágycsaládból jött! Pontos számot azért nem tudunk megadni, mert a tiszteknek jó egyharmadánál nincs bizonyítva a paraszti eredet. A külföldi zsoldosok idegen tisztjeit leszámítva - 100-200 fő - valamint a nemesi önkéntesekből kikerült kb. 250 tisztet, s végül a magasabb parancsnoki posztokat (tábornok, intendáns, ezredes) betöltő mágnásokat és középnemeseket, mintegy 550 parancsnok nemesi származását tudjuk igazolni. így még mindég kb. 1.000 olyan tiszti hely marad, amelynek birtokosai társadalmi helyzetüket illetően bizonytalanok. Ezeknek zöme feltehetően ugyancsak parasztokból, illetve kisebb arányban szegény nemesekbői vagy polgárokból kerültek ki. Megállapítható, hogy az adatok szerint, a tiszti állomány kb. 60 %-a jobbágyfiakból és telkes gazdákból tevődött össze. Véleményünk szerint azonban a bizonytalan eredetűekkel együtt ez az arány a tiszti állomány 75 %-át is elérte. Vagyis a kuruc haderő tisztikarának zöme az önként harcra jelentkezett jobbágyokból került ki. A paraszti származású tisztek abszolút túlsúlyának Rákóczi már 1703-ban a tudatában volt, amikor a következő elgondolkodtató megállapítást tette: "Ezeket a tiszteket veszélyes sőt lehetetlen lett volna leváltani, hiszen jobbakat nem tudtam volna helyükbe állítani. "22 Később, amidőn a csatlakozott mágnások és középbirtokos nemesek elfoglalták a vezető katonai posztokat, parasztszármazású tiszt már nemigen jutott kapitánynál többre, de azért Esze Tamásból, s Czelder Orbánból tábornok lett és több jobbágy-eredetű ezredesről is tudunk. A tiszántúli hadtest huszár-parancsnoka, Nyúzó Mihály 1706-ban még mint jobbágy lett ezredes és Rákóczi csak 1707 májusában emelte nemességre! A kuruc hadsereg fennállása önmagában is alapvetően veszélyeztette a feudális rendszert. Sok tízezer jobbágyönkéntes állt fegyverben a csapatoknál, köztük több ezer paraszti származású tiszt. Ezek kikerültek a feudális rend szorításából, a földesúri és az állami adózás kényszeréből, ami nehéz szociális problémát, konfliktust jelentett a kuruc kormányzatnak. Az önkéntes kurucok nagy és meghatározó tömege a seregbe állva katonáskodó szabadparaszt lett. Rákóczi 1708-ban, a sárospataki országgyűlésen, azért ígért személyes szabadságot az önkéntes kurucoknak a háború utánra, mert a háborúban azok azt - katonaként már úgyis élvezték. 18. A Szatmár megyei Krasznaköz, Nyír és Fejérgyarmat districtusok 1707. évi dicajegyzékei. Szabolcs-Szatmár Megyei lt. IV/A., 506. fasc. 2. No. 31-33. 19. Az ezred-létszámra vonatkozóan N. KISS L: Az 1707. évi... 1980. (5. jegyzet) 102. p. 20. A felsorolt kisebb alakulatokra nézve lásd: OL G 28 Rákóczi szbh. lt. 1707., V/2/2.155., 163. és 357. p. 21.

1. N. KISS: Die soziale Struktur... 1987. (13. jegyzet) 300. p. 22. RÁKÓCZI: Vallomások... 1979. (9. jegyzet) 215. p. 85