Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 6. Szántay Antal: „Alattvalókkal szembeni bánásmód” a II. József-kori kerületi igazgatás rendszerében

panaszok számára csak ritkán, hosszú évek múlva vagy egyáltalán nem hozzák meg a kívánt eredményt, nyilvánvaló oka, hogy a kormányzat minden kérdésben legfelső szinten döntve központilag, adminisztratív úton kíván megoldást találni. A kerületi igazgatás felállítása sem képes azonban biztosítani, hogy minden esetben a központi kormányzat akarata és alapelvei érvényesüljenek. Erre utal az Arad mezővárosi magisztrátus ellen begyújtott panaszok esete, ahol valószínűleg a helyi összefonódás akadályozta meg a vizsgálat lefolytatását. Az üggyel foglalkozó számtalan iratból leginkább csak azt lehet megtudni, hogy a megyében ki miért nem ér rá ezzel foglalkozni, illetve azt, hogy a városi magisztrátus miért hanyagolta el 18 éven át a pénzügyi ellenőrzést.

4

i Igazgatási eszközökkel, központi irányítással tesz kísérletet a jozefinista kormányzat arra is, hogy a társadalom peremén élő, marginális elemeket, pusztai csavargókat, a forrásokban általában "román rablókként" emlegetett le nem települt hegyvidéki népességet, a társadalomba kényszerítse. Legfontosabb törekvése velük kapcsolatban ellenőrizhetőségük megszervezése: a puszták lakóinak előírják, hogy csak menlevéllel vagy egyéb irattal rendelkező idegeneket fogadjanak be.

42 A hegyekben a szétszórtan álló házak, kunyhók felszámolásával, a lakosság falvakba koncentrálásával igyekszik a kormáyzat biztosítani az alattvalók védelmét és ellenőrzését

4

* Az ilyen jellegű törekvések azonban nemcsak bürokratikus módszerük miatt nem hozhatták meg a kívánt eredményt, hanem azért sem, mert nem a konfliktusokat kiváltó okokra, hanem a konfliktusok mielőbbi megszűntetésére, felszíni kezelésére összpontosították figyelmüket, megelégedtek a nyugalom időleges helyreállításával. A jozefinista kormányzat tevékenységében tehát az ideális és reális célok kettőssége figyelhető meg. Az "alattvalók" védelmében megfogalmazott felvilágosult alapelvek és célok nevében az abszolútizmus a rendi-megyei önkormányzat felbomlasztásának politikáját követi. A kor államelméleti felfogásában, a tudományként művelt kameralizmusban gyökerező igazgatás-központú szemléletben jutnak közös nevezőre a felvilágosult és központosító törekvések: a megyei igazgatás átalakítása, az együttműködésre nem hajlandók eltávolítása segíti elő a központi kormányzat befolyásának megszilárdulását és biztosítja - mintegy automatikus következményként - a felvilágosult alapelvek érvényesülését. Az Arad megyei példa azonban azt mutatja: a napi politikai célok elérésével a központi kormányzat ügybuzgősága elapadt, az alattvalók ügye pedig a hivatalok mechanikus működésére biztatott. 41. Az eset kivizsgálására a Kancellária 1787. április 30-án ad utasítást. OL, A-39.: 1787/5122. 2., 6. föl. Gr. Haller József kerületi biztos 1789. november 8-án a Helytartótanácsnak még mindig csak arról tud beszámolni, hogy kérte a panaszosokat, meghalt ügyvédjük helyett ne fogadjanak másikat, inkább legyenek bizalommal a megyei vizsgálóbizottság iránt. OL, C-44.; 1789/29.14-15. fol. 42. Vay Jázsef szabolcsi alispán 1788. október 8-i jelentése ismerteti például, hogy ennek érdekében Hriankay János aljegyző milyen rendelkezéseket adott a falubíráknak. OL, C-44.: 1789/108. 122

v

. és a rendelkezések másolata uo. 18-19. fol. Hasonló intézkedésekről számol be Beliczay József aradi alispán 1788. december 14-i jelentése. OL, C-44.: 1789/108.143-144. fol. 43. Teleki Sámuelnek 1786. augusztus 1-i kerületi biztosi jelentésében foglalkozik e kérdéssel. OL, C-44.: 1787/141. 29

v

.-30

v

. A Kancellária és a Helytartótanács megjegyzi, hogy lehetőleg kerülje az erőszak alkalmazását. OL, A-39.: 1787/14310. 16. fol. Ugyanez gr. Balassa Ferenc zágrábi biztosnál is felmerül: 1787. szeptember ll-i jelentésével kapcsolatban a Kancellária 1788. január 3-i utasítása a Helytartótanácshoz. OL, C-53.: 1788/41. 1. fol. Beliczay J. aradi alispán részletes javaslatot is kidolgozott a házak összevonására, melytől, ha kormányszékek végre hozzájárulnának a végrehajtásához, nemcsak a politikai és gazdasági rend fenntartására nézve vár előnyöket, hanem a vallási erkölcsök javulását is ettől reméli. OL, C-44.: 1789/108. 138-139. fol. és a tervezet uo. 194-204. fol. 78