Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 6. Szántay Antal: „Alattvalókkal szembeni bánásmód” a II. József-kori kerületi igazgatás rendszerében

Ugyanakkor a kifejlődő, modern abszolutista államfelfogásnak megfelelően a társadalom testét alkotó népességgel és azon belül is a szűkebb, gyakran konfliktusforrásként jelentkező rétegekkel szemben az új bánásmód módszerében bürokratikus: a jozefinista kormányzat központilag, a közigazgatás hálózatának kiterjesztésével és sűrűbbre fonásával igyekszik a jelentkező társadalmi konfliktusokat megelőzni, okait megszűntetni. A kerületi bizottság és a megye "államosítása" mellett részben erre szolgál az a törekvés is, hogy a megyétől függő községi-falusi jegyzőségek megszervezésével a központi kormányzat a településekig terjessze ki a befolyását. II. Áz általánosítás igénye nélkül néhány, a nagyváradi kerület anyagából vett példán (biztosi jelentések, helytartótanácsi és kancelláriai ügyiratok) kísérlem meg bemutatni, hogy a rendeletekből ismert alapelvek hogyan érvényesültek a gyakorlatban, milyen társadalmi konfliktusokra figyelt fel a jozefinista kormányzat és hogyan igyekezett ezeket megoldani, kezelni. Hogy Arad megyével kapcsolatban a speciális instrukció nem alaptalanul emlékeztetett a Hória és Closca felkelés során elfojtott indulatokra, azt mutatja, hogy a nagyváradi kerület biztosának, gróf Teleki Sámuelnek már hivatalba lépése napján foglalkoznia kellett a felkelés következményeivel. A felkelés utóéletére egy igen jellemző, nem egészen önérdek nélkül tett bejelentés* hívta fel a figyelmet. A bejelentő, Ernst Nigg kamarai raktárfelügyelő, akit - bár egész élete az uralkodó szolgálatában, a közjóért való munkálkodásban telt - az úriszék valamilyen visszaélés miatt éppen három hónap börtönre és harminc év szolgálatképtelenségre ítélt. Hogy az uralkodó kegyét visszanyerje, sőt új állást és öreg napjaira nyugdíjat szerezzen, részletesen beszámol az aradi falvakban tapasztaltakról. Sötét színekkel festi meg az Arad megyei falvakban a Hória és Closca felkelés leverése után kialakult helyzetet. A földbirtokosok olyan embertelenül bánnak parasztjaikkal, hogy azok házaikat felgyújtva menekülnének vagy elkeseredettségükben a Marosba ölnék magukat, "...alles was ohnmeschlich heist, wird hier ausgeübet"$ - írja. A pandúrok halálra vagy nyomorékká vernek embereket, miközben a megye tétlenül nézi, sőt legutóbb a megyei jegyző, Forray Ignác szabadon engedte és a faluba visszaküldte azt a pandúrt, aki egy embert agyonvert. A megyei hivatalnokok azonban nemcsak nem avatkoznak közbe, hanem maguk is kiveszik részüket a hatalmaskodásokból. A jegyző és az aljegyző az őket kísérő pandúrokkal, ha a falvakba kiszállnak, pénzt, ételt és italt zsarolnak ki a parasztokból. Forray alispán büszkén azzal dicsekszik, hogy a megyének sikerült elérnie, hogy II. József a Bánátban tett utazása során változtassa meg utitervét és ne látogasson el a megyébe, "weill es nicht gutt, wenn der Unterthann weiß, das es einen großem Herrn gebe als Ihren Grund Herrn".

6 A falvakban éhínség is fenyeget, mivel a földbirtokosok a felkelés után kártérítésként elvették a parasztok kukoricáját. Nigg barátja, a Károlyi-ezredben szolgáló Kampfenkel százados szintén készített az esetről bejelentést? Ő pontosabban, tárgyilagosabban számol be a Maros völgyi falvaks 4. Ernst Nigg levele II. Józsefhez, Lippa, 1785. május 15. OL, A-39.: 1785/8804. 6-10. fol. és annak melléklete uo. 5. fol. 5. OL, A-39.: 1785/8804. T. 6. OL, A-39.: 1785/8804. 8

r

. 7. Valószínűleg tőle származik az a két, névtelen bejelentés, melyek lényegesen pontosabban és személyes érdek nélkül számolnak be az Arad megyében tapasztaltakról. OL, A-39.: 1785/8231. 3-4., 5-6. fol. A Kancellária ezeket 1785. július 11-én küldte el Telekinek OL, A-39.: 1785/8531.4. fol. 72