Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 5. Bátori Ingrid: Boszorkányüldözés és társadalmi konfliktusok egy Rajna-vidéki kisváros Rhens példáján a 17. században

akik felelősek voltak a gyermekekért, a betegekért, az állatokért, az ételkészítésért és a vendéglátásért .5 A kezdeti lelkesedést, amelynek fényében a boszorkányság bűnének kiirtásával minden evilági rossz felszámolhatónak látszott, hamarosan a kiábrándulásnak kellett követnie. Természetesen csak fokozatosan és csak egyes polgároknál született meg a felismerés, hogy a mind több boszorkány elégetésével még nem valósítható meg a földi paradicsom. Szükségszerűen súlyos konfliktusokra került sor egyrészt ezen újítók és másrészt a további üldözések szorgalmazói között. 4. Az utolsó per 1630-ban ért véget a persorozat. A boszorkányüldözéssel kapcsolatos két irányzat fő képviselői egyfelől a rhensi Schultheiß (bíró) és így a rhensi bíróság elnöke, másfelől pedig a boszorkányokat felkutató és leleplező bizottság voltak. A konfliktus legfontosabb szereplője Margarete Dreys volt, aki a kegyetlen kínvallatás ellenére sem volt hajlandó beismerő vallomást tenni. Már március elején, fél évvel azután, hogy a boszorkányüldözés elkezdődött, a bizottság el akarta fogatni Dreys asszonyt. A gyanúmozzanatok azonban nem bizonyultak elégségesnek. Addig csak mostohafia vallott ellene, továbbá egy másik asszony, akit időközben boszorkányként kivégeztek. Csak 1629 végén sikerült további, szintén boszorkányként kivégzett asszonyoktól származó terhelő vallomásokat szerezni, melynek következtében Margarete Dreys-t letartóztatták. A gyanúsított ebben az időben körülbelül 50 éves volt, röviddel azelőtt özvegyült meg.ó Nem Rhens-ben, hanem a szomszéd helységben, Oberspeyben született. 1604-ben ment férjhez Johann Schaffhoz, aki 1611-ben 32 éves korában meghalt. Két évi özvegység után, 1612. december 29-én újból férjhez ment az Unterschulteiß-hez, az tsküdt és tanácsbeli Christian Dreys-hoz. A férj maga alig négy hete özvegyült meg. Felesége december 4-én halt meg. Az első házasságából származó tíz gyerekből az anya halálakor hatan éltek, a legidősebb 12 éves volt. Ez is hozzájárulhatott gyors újraházasodásához. Fia, Peter Paul, aki mostohaanyját később, 1629-ben boszorkánysággal vádolta, anyja halálakor és apja újranősülésekor 11 éves volt. Itt már látható a mostohaanyával szemben táplált gyűlölet egyik oka. A fiú 1629-ben azt vallotta, hogy mostohaanyja apját boszorkánysággal Ölte meg, legalábbis az utóbbi maga is ezt a gyanút táplálta. Minden további terhelő vallomás Margarete Dreys ellen kínzás hatására született. Margarete Dreys vagyona 1629-ben a források szerint messze meghaladta a 300 Rft-ot, ami ebben az időben és helyen kiugróan nagy vagyon, irigység és káröröm tehát nem zárhatók ki. Valóban előfordultak kijelentések, hogy végre nemcsak a szegény, hanem a gazdag asszonyokat is el kellene fogni és meg kellene égetni. Ismeretes, hogy a boszorkányper-sorozatok rendszerint a kívülállóknál és az alsóbb rétegeknél kezdődtek és a mindig újabb denunciációk hatására a helybeli felső réteg asszonyaira is fokozatosan kiterjedtek. Rhensben sem volt ez másként. Már Margarete Dreys pere előtt is több más felsőbb réteghez tartozó nő, többek között az egyik tanácsos felesége is ál5. Erre az összefüggésre először Hiede WUNDER hívta föl a figyelmet: Hexenprozesse im Herzogtum Preuseen während des 16. Jahrhunderts. In: Hexenprozesse. Deutsche und skandinavische Beiträge. Szerkesztette: DEGN Christian, LEHMANN Hartmut, UNVERHAU Dagmar (Studien zur Volkskunde und Kulturgeschichte Schleswig - Holsteins 12) Neumünster 1983. S. 179-203., itt: S. 189. 6. Minden adatot az életkorra és családi állapotokra vonatkozóan a rhensi családkönyvből vettem át. A családkönyvet Franz-Josef Karbach állította össze az 1578-1798-i rhensi anyakönyvekből. (Gépírásos kézirat) 1985. 69