Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 4. Kristóf Ildikó: Közösségi konfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Kristóf Ildikó I KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK ÉS BOSZORKANYVÁD A 17-18. SZÁZADI DEBRECENBEN Az a kutatási megközelítés, amely a boszorkányok ártó tevékenységébe vetett hitet egyfajta balszerencse-magyarázatként értelmezi, hosszú múltra tekinthet vissza. A '30-as években afrikai azande-tanulmányaiban E. E. Evans-Pritchard angol etnológus a boszorkányhitet mint koherens világmagyarázó gondolatrendszert értelmezte, amely nagyon is konkrét kérdésekre adott választ: miért engem, miért itt, és miért most ért a baj?* Számos kutató igyekezett Evans-Pritchard felfogását az újkori európai boszorkányhitre alkalmazni, de kevesebben mutattak rá, hogy ebben a közegben nem a boszorkányhit volt az egyetlen balszerencsemagyarázó elképzelés, még a populáris kultúra szintjén sem. Az essexi boszorkányüldözés kutatójának, Alan Macfarlane-nak szellemes megállapítása szerint a 17. századi puritán angol például három lehetőség közül választhatott, hogy kit okoljon az őt ért bajokért: 1. önmagát, 2. Istent, 3. a szomszédját. Az első két alternatívát vallása kívánta meg, a harmadikat boszorkányhite sugallta.

2 A két felfogás elsősorban abban tért el egymástól, hogy a baj megtörténte után a vallás parancsai Isten büntetésébe való passzív beletörődést és töredelmes bűnbánatot követeltek, boszorkányhite azonban a kárvallottat közösségi kapcsolatainak felülvizsgálására indította, a kár okozóját valamely ellenségben vélte megtalálni, s ellenakciókra számos lehetősége volt. Előadásom a debreceni boszorkányüldözés harmadik periódusa

3 utolsó 42 esztendejének, az 1693-1737 közötti időszaknak vizsgálatán alapul. 20 boszorkánypert 111 rontáselbeszélést elemeztem és vetettem össze a korabeli városi jegyzőkönyvek, összeírások, prédikációs irodalom adataival. Két kérdéscsoporttal szeretnék foglalkozni: 1. Hogyan élt egymás mellett a puritán vallásos - és a népi balszerencse-magyarázat Debrecenben? 2. Milyen korabeli társadalmi problémákat tükröznek a perekből kielemezhető jellegzetes konfliktustípusok? A közismerten hosszúéletű és nagyhatású debreceni puritanizmus mind a közösséget, mind az egyént ért midenféle bajt, kárt Isten keze munkájaként értelmezte, s a véletlen 1. EVANS-PRITCHARD, E E.: Witchcraft, Oracles and Magic among the Azande, Oxford, 1937. 2. MAVFARLANE, A: Witchcraft in Tudor and Stuart England. A regional and comparative study. New York, 1970. 194. p. 3. A debreceni boszorkányperek három nagyobb periódusa az eddig ismert adatok alapján: 1575-kb. 1600, kb. 1619-1638,1667-1737. Id. KRISTÓF Ildikó: "Boszorkányok", "Orvos Asszonyok" és "Parázna Személyek"^ Debrecenben a 16-18. században. Ethnographia (sajtó alatt). <o