Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 2. Tóth István György: A törvényes és törvénytelen szerelem konfliktusai a 18. századi magyar falvakban

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Tóth István György A TÖRVÉNYES ÉS TÖRVÉNYTELEN SZERELEM KONFLIKTUSAI A 18. SZÁZADI MAGYAR FALVAKBAN A most elmondandóak egy készüld nagyobb munka részét alkotják, mely a 18. századi úriszékek és a megyei törvényszékek paráznasággal és házasságtöréssel foglalkozó anyagát dolgozza fel. Ezt védekezésül bocsátom előre, a rendelkezésre álló idő ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy bebizonyítsam: volt a 18. században egy olyan egységes szerelmi kultúra, amelyik - bár nem elhanyagolható regionális különbséggel -, de átfogta a magyar parasztság egészét. Nem beszélhetünk tehát külön a telkes gazdák és ä zsellérek szerelmi kultúrájáról. Igaz, egy gazda felesége és szolgálója társadalmi helyzetében igen különbözött egymástól, és ez tükröződött a partnerkapcsolataiban, a domináns szerepben vagy a kiszolgáltatottságban. Ha azonban azt vizsgáljuk, mit tudtak a születésszabályozásról, milyen gesztusokkal fejezték ki érzelmeiket, mit tartottak felháborítónak és mit természetesnek, nem sók különbséget találunk. Ahogy nem beszélhetünk külön a zsellérek vagy a módos gazdák boszorkányhitéről, ugyanúgy osztozott számos ismeretben és tévhitben, szokásban és vélekedésben, egyszóval a mentalitásban a paraszti társadalom egésze. A vizsgálat során a vártnál lényegesen kisebbnek bizonyultak a regionális különbségek is. Elsősorbán az Alföld, illetve a Dunántúl-Felvidék régiók között találtam lényeges eltéréseket a szexuális kultúrában, de már a Dunántúl egyes tájai vagy a Dunántúl és a Felvidék csak alig térnek el egymástól. Mindezeket előre kellett bocsátanom, hogy a most elmondandóak ne tűnjenek érdekes esetek közti tallózásnak, ahol földrajzi és társadalmi helyzet egyaránt színesen kavarog. Előadásomban két dologról szeretnék beszélni. Először: kik kerültek szexuális természetű konfliktusba a falu társadalmával és másodszor: milyen lehetőségeik voltak arra, hogy ezt a konfliktust a parasztok fogamzásgátlás alkalmazásával elkerüljék. Nem volt olyan társadalmi helyzetű ember a falvakban, a falúbírótól a vándorló koldusig, a helyi kisnemeseket és plébánosokat sem kivéve, aki ne került volna a perek tanúsága szerint ilyen szexuális konfliktusba. Kirajzolódnak azonban határozottan elkülönülő rizikócsoportok. A legismertebb ezek közül természetesen a szolgáló alakja, aki távol saját családjától, szülei ellenőrzésétől, más háztartásban élt, egy fedél alatt munkaadójával, akinek hatalma alatt állt. Akárhol vizsgáljuk a szexuális bűnpereket, törvénytélen születéseket, bármely magyarországi levéltárban vagy a szakirodalom alapján bármely európai országban, a megesett lányok között többségben lesznek a szolgálók. Sok kiszolgáltatott, tapasztalatlan lány tragédiáját őrizték meg a periratok, ennek illusztrálásától azt hiszem, el is tekinthetek. Nem minden elcsábított szolgálólány volt azonban ártatlan áldozat. Sokan közülük a társadalmi felemelkedés lehetőségét latolgatták, ha a gazdának vagy fiának megakadt rajtuk a szeme. A nagykőrösi Zaka Katát nem kellett beidézni, magától jött a bírákhoz, hogy - mint elmondta - paráznaságától bűnbánat tartásával tisztuljon meg. Jövetelének majdnem ennyire fontos célja lehetett azonban, hogy most levezekelendő vétke társát, gazdája fiát házassági ígérete