Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
VII. TÁRSADALMI ELLENÁLLÁSI TECHNIKÁK FORMÁLIS SZERVEZETEK NÉLKÜL - 2. Tóth Ágnes: A bukovinai székelyek beilleszkedési stratégiái Észak-Bácskában 1945 és 1950 között
A jelenleg Bácskában lévő telepeseket át lehetne vinni a Dunántúlra. Megjegyezni kívánjuk, hogy a Bácskai megoldást maga a bácskai szlávság és magyarság kívánja. A második megoldás a kitelepítendő svábok helyére való telepítésünk, amennyiben 5 ilyen községet találnánk. Mind az első, mind a második megoldás csak akkor vehető igénybe, ha a sváb, illetve a szlovák kitelepítés megtörténik.^ Igen fontos ez a beadvány, mert felhívja a figyelmet azokra a kényszerpályákra, amelyekre a későbbiekben, éppen kéréseik, javaslataik nem teljesítése és figyelmen kívül hagyása révén rákényszerültek. Tiszteletre méltó az az akarás, ahogyan az egy tömbben élés, az együvé tartozás jogos kéréséről akkor sem mondanak le, amikor ennek mindenfajta feltétele hiányzik. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a tömörítés egyetlen lehetséges módjaként egy másik kisebbség kitelepítése kínálkozik csupán. Nem részletezi, de utal a tervezet azokra a belső telepítésekre is, melyek következtében a végrehajtás körülményei miatt, az egyes telepes csoportok összeütközése, súrlódása elkerülhetetlenné vált. * * * Az 1945 tavaszán kiadott földreformrendelet - érthető módon - nagy társadalmi aktivitást indított el a községekben. Mindhárom községben rövid idő leforgása alatt alakullak meg a Földosztó Bizottságok, amelyek az elkövetkezendő években a gazdasági érdekérvényesítés igen fontos szerveivé váltak. 12 A földreform céljára fölhasználható földterületeket, amelyek elsősorban a Volksbund vagyonok elkobzásával álltak a községek rendelkezésére, még 1945 tavaszán szétosztották. Garán és Vaskúton a 3.500, illetve 3.700 katasztrális hold bundista földből elsősorban a bunyevácokat elégítették ki, a fennmaradt földet 190, illetve 139 székely telepes család között osztották ki. A csatán működő Földigénylő Bizottság 1.758 katasztrális hold elkobzott volksbundista földet osztottak ki 187 székely család között. A juttatási átlag 8 hold. "A székely csapatvezető Magdoli Gergely egyúttal a Földosztó Bizottság elnöke. A község elöljárósága panaszkodik a székelyekre, nem hajlandók dolgozni, úgyhogy állandóan éleződik a helyzet a székely és a helybeli svábok között. Vitéz Somoskői József volt telepfelügyelő lenne a községi vezetőség nézete szerint alkalmas, aki az ellentéteket a székelyek munkába állításával kiküszöbölheti. Ot azonban a székelyek nem szívlelik." 1 * ~ írta a község jegyzője feletteseinek szóló beszámoló jelentésében. Első perctől kezdve nem volt feszültségektől mentes a székely telepesek, s a község lakóinak viszonya. Már maga az a tény is súlyosbította a helyzetet, hogy az itt élő nemzetségek - magyarok, németek, bunyevácok - együttélése sem volt zavartalan. A háború befejezése után pedig különösen nagy a bizonytalanság, s kapkodás a sváb kérdést illetően is. A már meglévő feszültségeket csak tetézte, hogy a Népgondozó Hivatal 1945 nyarára Tiszántúlról, elsősorban Gyomáról újabb családokat telepített ide. A gyomaiaknak is földet, s 11. u.o. 12. Csatalján a Földigénylő Bizottság megalakulásáról nincs pontos adatunk, de 1945. április elején már működik. - BKML. Bács-Bodrog vármegye főispánja 351/1945. ikt. sz. - Garán 1945. április 1-én alakult meg a FIB, elnöke Szegvár Gergely lett. - BKML. Bács-Bodrog vármegye bajai járás főjegyzője 190/1945. ikt. sz. Vaskúton már 1945. március 24-én megalakult a FIB. Ekkor 18 tagja volt. Április 24-én azonban újjáalakult 24 taggal. - BKML. Bács-Bodrog vármegye bajai járás főjegyzője 190/1945. ikt.sz. 13. BKML Bács-Bodrog vármegye főispánja 351/1945. ikt. sz. 367
