Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 5. Mazsu János: Iparosodás és társadalmi egyenlőtlenség – avagy mire jó a társadalmi egyenlőtlenségek történetének kutatása
a korábbiaknál részletezőbb, a mindennapi élet aspektusaira jobban figyelő és árnyaltabb elemzésekre. A kutatási eredmények tágabb kontextusban való interpretációja területén az utóbbi években konszenzus látszik kirajzolódni abban, hogy az iparosodás hatására erősödött a nyugati társadalmak osztályjeílegű tagozódása. Ez kétségtelenül tükröződött az osztályöntudat mindennapi és teoretikus kialakulásában is, és abban, hogy a társadalmi konfliktusok egyre gyakrabban mint osztálykonfliktusok jelentkeztek az első világháború előtti periódusban. Vitatottak viszont a konzultációhoz vezető gondolatmenetek és érvelések. A primer indusztrializáció fázisában ugyanis az osztálytagozódás erősödésének fő érve az osztályok közötti társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, míg a múlt század utolsó évtizedeire vonatkozóan az osztályokon belüli társadalmi különbségek csökkenését tartják döntő fontosságúnak. Ezen érveléseket kérdőjelezik meg, gyengítik azok á kutatási eredmények, amelyek a nyugat-európai iparosodás mindkét periódusában kimutatják, hogy a tételezett osztályok közötti egyenlőtlenségeknek és az osztályokon belüli társadalmi disparitásoknak az alakulása eltérő tendenciákat mutatott. Itt csupán két példára hadd utaljak: Angliában az 1840 előtti években az ipari szakmunkásság vékony rétege és a képzetlen ipari munkásság tömegei közötti egyenlőtlenségek olyan mértéket öltöttek, hogy a képzett ipari munkásság - korabeli megfogalmazással - egyféle munkásarisztokráciaként a társadalom ötödik rendjévé vált. Ez az ipari munkásságon belüli differenciálódás némi késéssel megismétlődött valaminnyi iparosodáson áteső európai társadalomban. A másik példa: Franciaországban az alsó középosztályhoz sorolt városi kisvállalkozó és tisztségviselő rétegek és az ipari munkásság közötti szociális egyenlőtlenség mértéke csekélyebbé vált mint az alsó és felső középosztályhoz tartozó rétegek között kialakult szakadék. Mindezek a problémák újra aláhúzzák, hogy a társadalmi egyenlőtlenség kutatásának - eredményei mellett - legnehezebben megválaszolható kérdése, hogy a társadalmi differenciák hogyan is épülnek be a társadalomszerveződés folyamataiba, hogyan és milyen mértékben és milyen mechanizmusokon keresztül alakítják az egyes társadalmi csoportok mindennapi képzeteit, politikai nézeteiket és attitűdjeiket, résztvételüket a társadalmi konfliktusokban. Talán a kissé vázlatosra sikerült előadás bizonyítja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kutatása - ha nem is királyi út - de lehetőség a hazai társadalomszerkezet történeti rekonstrukciójában is újabb szempontok bekapcsolására, távlataiban pedig egy reálisabb struktúrakép kialakítására. Ez még akkor is nagy dolog, ha a társadalmi egyenlőtlenséget én is csak áttételein keresztül tartom alkalmasnak a társadalmi konfliktusok magyarázatára. Irodalom G. ANDERSON: Victorian Clerks. Manchester, 1976. ANDORRA Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest, 1982. Uő.:Az egyetemi és főiskolai hallgatók társadalmi összetétele 1898-1942. Statisztikai Szemle, 1979. P. BOURDIEU: A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődése. Budapest, 1978. S. BOWLES: Egyenlőtlen iskolázás vagy a társadalmi munkamegosztás újratermelődése, In: FÉRGE Zsuzsa - HABER Judit: Az iskola szociológiai problémái. Budapest, 1974. 93-107. p. M. CRAFT [szerk.j: Family, Class and Education. London, 1970. G. CROSS1CK: An Artisan Elite in Victorian Socoety. Kentish London 1840-1880. London, 1978. 308
