Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 1. Vári András: Regálékonfliktusok: urak, parasztok, bérlők

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Vári András REGÁLÉKONFLIKTUSOK: URAK, PARASZTOK, BÉRLŐK Az alábbiakban az egyik legnagyobb magyarországi birtokkomplexum, a Károlyi-birtokok 1760-1826 közötti regálébérlőinek, továbbá a birtokigazgatás és a parasztok közötti kofliktusaival kívánok foglalkozni.

1 A legjelentősebb regálék az árúkereskedelemmel és az ipari tevékenységgekkel voltak kapcsolatosak. Ami a kocsma, a mészárszék, a malom, a sör- és a pálinkaház, a téglaégető, a rév és a komp bérletét jelentették, de a hamuzsír- és az üveghuták működésének is az erdőhasználat földesúri kiváltsága képezte az alapját és így ezeknek a hutáknak a bérlete is a regálé-bérletekkel rokonítható. E gazdasági ágazatok, amennyiben sikerült őket bérlet helyett saját rezsiben üzemeltetni, a korabeli nagybirtok összbevételének negyedét-felét adták, s ez az arány mutatja kiugró jelentőségüket. A magyar nagybirtok jelentős részén azonban a 18. század végén ezeket a jogokat és berendezéseket nem saját számlára hasznosították, hanem bérbeadták. Ekkor persze, mivel a bérleti díj nyilván alatta maradt az adott gazdasági ágazat vagy egység tiszta jövedelmének, szűkebb jövedelemforrást jelentettek a nagybirtok számára, de ennek arányában tágabb, a mezőgazdaságra épülő terménykereskedelem és feldolgozóipar teljes tevékenységi körének nagyobb részét felölelő gazdasági mozgásteret a bérlőknek. A saját számlára való működtetés, illetve a bérbeadás fenti szembeállítása már arra is utal, hogy maga a regálébérlet is konfliktusokból született: a komplex többlépcsős gazdasági szervezetet feltételező, jelentősen ingadozó árú és minőségű termékekkel kapcsolatos és ráadásul a munkavégzés ütemét és minőségét tekintve nehezen "nonnázható" tevékenységek csak rendkívüli erőfeszítések árán voltak integrálhatók a nagybirtok gazdasági szervezetébe. Csattanós példa erre a földesúri kocsmáitatás árualapjainak biztosítása: A Károlyiak borbevásárló helyeként funkcionáló kéczi uradalom az 1770-es évek modern, megreformált birtokigazgatásában is olyan káoszt volt képes produkálni, melyben két, egymást követő évbe egyszer az adott uradalom összbevételeivel azonos nagyságú, másodszor annak tízszeresét kitevő (20.000 rajnai forintos) hiányt tüntetett föl a gróf kezébe adott év végi jövedelemösszesítő kimutatás. Ez a hiány azonban fiktív volt, a társuradalmak számára végzett borvásárlásokkal kapcsolatos könyvelési hibából származott: nagysága, és a tény, hogy minden ellenőrzésen átcsúszott, jól jelzik, hogy mennyire túlterhelték az igazgatási apparátust az ilyen jellegű feladatok.

2 1. V.o. még a kérdéshez kapcsolódóan: VÁRI András: A birtokigazgatás bürokratizálódása a nagybirtokon . (XVII-XIX. század). Történelmi Szemle (sajtó alatt); v.o.: Der handelsmonopolisierende Großgrundbesitz und seine sozialgeschichtliche Auswirkungen im 18-19. Jahrhundert. In: Sándor GYIMESI (szerk): Binnenhandel und wirtschaftliche Entwicklung, Budapest, 1989. 273-291. p. 2. Országos Levéltár, Károlyi nemzetség levéltára (a továbbiakban: OLK) P 406. fasc. 46. "Summarium Generale... 1791"; "Explanatio" uo.; P 406. fasc. 10. "Summarium Generale... 1789".