Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 7. Kemény Mária: Konfliktus, vita és döntés az Akadémia székházának építészeti stílusáról

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Kemény Mária KONFLIKTUS, VITA ÉS DÖNTÉS AZ AKADÉMIA SZÉKHÁZÁNAK ÉPÍTÉSZETI STÍLUSÁRÓL Az önkényuralom időszaka alatt a pesti Akadémia féllegalitásban működött, jogi státusza rendezetlen volt. 1858-ban azon az áron sikerült legalitáshoz jutnia, hogy az Akadémia testülete elfogadta a ránézve rendkívül sérelmes állami felügyeletet. Ily módon az Akadémia jogot szerzett irodalmi megemlékezéseknek álcázott politikai demonstrációk megszervezésére - ilyen volt például a Kazinczy születésének 100. évfordulóján rendezett ünnepség 1859 októberében, Kisfaludy Sándor balatonfüredi szobrának leleplezése, Berzsenyi niklai síremlékének avatása, s a legnagyobb esemény: 1860. április 9-én Széchenyi halotti ünnepélye. Azáltal, hogy az ekkor még óvatos, de egyre nagyobb erővel kibontakozó függetlenségi és ellenálló megnyilatkozásoknak az Akadémia az élére tudott állni szellemi és intézményes keretet kínálva számukra, a korszak társadalmi életében egy időre vezető szerephez jutott, és komoly politikai-morális tőkét gyűjtött. Ezt a politikai-morális tőkét az Akadémia akkori elnöke, Dessewffy Emil

1 éleslátásával és helyzetfelismerésével valódi tőkévé tudta átváltoztatni, amikor 1860-ban gyűjtést kezdeményezett az akadémiai palota felépítésére, s a tudományos célokat szolgáló alaptőke gyarapítására. A gyűjtés azt eredményezte, hogy felépíthették a palotát, a szomszédos telken a bérházat,

2 s maga az alaptőke is megkétszereződött. A gyűjtés azért volt ilyen sikeres, mert kezdettől fogva szimbolikus gesztusként értelmezték az adakozást: az Akadémia támogatása egyúttal az egész nemzeti ügy támogatását is jelentette. Az épület megvalósítását éppen ezért rendkívüli figyelem kísérte. Kezdettől fogva sokan és erőteljesen követelték a teljes nyilvánosságot. Nem volt véletlen tehát, hogy már a tervezés és előkészítés során mély konfliktus bontakozott ki az épület stílusának kérdése körül, melyet szenvedélyes sajtóvita kísért.

3 Ebben a vitában az építészeti, városépítészeti problematika mellett komoly indulattal merültek fel politikai, társadalmi kérdések is, és ez megmutatta a konfliktus valódi jellegét. i: DESSEWFFY Emil gróf (1814-1866) konzervatív politikus, gazdasági szakember. 1844-től a Budapesti Híradó szerkesztője, 1855-től a MTA elnöke. Részt vesz a Tisza-szabályozás megszervezésében, ő a Földhitelintézet első elnöke. Szerepet vállal az októberi diploma előkészítésében. 2. Ebben az épületben helyezték el ma az Akadémiai Könyvtárat. 3. A vita két éven át, 1860 tavaszától, 1862 nyár elejéig tartott. A vitacikkeknek helyt adtak a napilapok: Pester Lloyd, Pesti Napló, Sürgöny, stb., de a folyóiratok is: Budapesti Szemle, Kritikai Lapok; a vitát állandóan követte a Vasárnapi Újság.