Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között

A tanulók származás szerinti megoszlása a II. és VI. kerület gimnáziumaiban^ Az apa foglalkozása 1929/30-as tanév 1941/42-es tanév II. kerület VI. kerület II. kerület VI. kerület Nagybirtokos 1,1 0,1 0,7 0,4 Középbirtokos 3,2 1,6 0,6 Kisbirtokos 1,0 0,3 1,4 1,2 Mezőgazdasági munkás U 0,2 0,6 Vagyonából élő 5,6 1,8 1/ 0,7 Burzsuá 1,8 6,5 3,1 4,6 Értelmiség 68,7 51,2 59,7 44,0 Kisiparos 6,0 8,6 7,6 10,3 Kiskereskedő 4,1 22,6 3,9 10,6 Altiszt 3,3 2,8 6,7 6,3 Munkás 3,0 5,4 9,5 16,0 Egyéb 1.1 9.3 3,7 4,7 % 100.0 100.0 100,0 100.0 A tanulók száma 623 1386 2588 2340 Az 1929-30-as és 1940-41-es tanévre az egyes középiskolák értesítő könyveinek összesítésében módunk van arra, hogy Budapest két, részben szélső pólust képviselő kerületében leegyszerűsítve fogalmazva, az úri középosztállyal jellemezhető II. kerület és a tipikus polgári rétegekkel jellemezhető VI. kerületet hasonlítsuk össze. 1929-ben a két kerület társadalma közötti különbségek plasztikusan tükröződnek a középiskolák tanulóinak származás szerinti összetételében. A II. kerületben a nagy- és középbirtokos származásúak aránya szembetűnő, míg a VI. kerületben az értelmiség után a kiskereskedők gyermekei alkotják a második legnépesebb csoportot, 22,7 %-os részesedéssel. 1941-re a VI. kerületben a kiskereskedő származásúak aránya a tanulók között több mint felére csökkent, de csökkent az értelmiségi származásúak aránya is. A kerületben e két rétegen belül legmagasabb a zsidók aránya, akiket középiskolai továbbtanulási esélyeikben is korlátoztak a zsidótörvények. A középiskola szerepe a fővárosi zsidóság társadalmi mobilitásában Közismert, hogy a zsidó származású rétegek jobban rányomták bélyegüket a magyar polgári fejlődésre, mint bárhol máshol Európában. 1910 táján Budapest az egészében félperifériához tartozó országban az egyetlen európai színvonalú nagyváros volt, melynek polgári rétegei az ország modernizációjában meghatározó szerepet játszottak. A zsidóság az értelmiségi elitnek már az első világháború előtt is döntő eleme volt. Épp ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen szerepe volt a zsidóság beiskolázási stratégiájában a különböző iskolatípusoknak, mindenekelőtt a középiskoláknak. A középiskolák, ide értve a gimnáziumokat és a reáliskolákat, érettségi bizonyítványa nemcsak az egyetemi felvételre jogosított fel, hanem önmagában is jelentős társadalmi presztízst biztosított. Az első világháború előtt az érettségivel rendelkező zsidó nem számított kitaszítottnak, hanem választójoggal rendelkező polgárrá vált. Ez egy megkülönböztető privilégium volt, hiszen az ország lakosságának alig több mint 6 %-a rendelkezett szavazójoggal. Már a középiskola négy osztályának 26. Az iskolai értesítők adatainak összesítése alapján. 264