Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK , SALGÓTARJÁN, 1^89. Tímár Lajos A KÖZÉPFOKÚ ISKOLARENDSZER MODERNIZÁLÁSA ÉS A TÁRSADALMI MOBILITÁS KONFLIKTUSAI BUDAPESTEN 1873-1943 KÖZÖTT Az 1867-es kiegyezés után a polgári átalakulás egy sor akadályozó tényezője megszűnt, s a felgyorsuló tőkés fejlődésben az 1873-ban három város egyesüléséből létrejött Budapest egyre jelentősebb szerepet játszott. A nemzettéválás folyamata az egész kulturális szféra intézményrendszerének átformálását is felvetette, s ezen belül elsősorban az iskolarendszer formai és tartalmi korszerűsítésének igényét. Ezek a korszerűsítési igények sokkal határozati abban jelentkeztek Budapesten, hiszen a fővárosnak a soknemzetiségű, gazdaságilag rendkívül heterogén országban egyfajta modernizációs pólus szerepét is be kellett töltenie. Az oktatási rendszer társadalomtörténeti vizsgálatában David Hammack szerint négy alapvető kérdésre kell válaszolnunk: - Milyen intézmények biztosították az iskoláztatást, s hogyan változtak ezek idő-belileg? - Milyen ismeretanyagot közvetítettek az iskolák a tanmenetben, a tankönyvek-ben és a tanárok kulturális attitűdjén keresztül? - Kik látogatták az iskolákat? Hol, hány éves korban és mennyi ideig? - Milyen hatást gyakoroltak az iskolák a tanulókra?

1 E négy kérdés közül mi vizsgálatunkban szorosabban az első és a harmadik kérdést elemezzük, elsősorban e problémákra próbálunk választ adni. Az oktatási rendszer különböző szintjeire részletes, időbeli változást követő elemzést itt nem adhatunk. Csupán a társadalmi mobilitás szempontjából lényeges intézményi sajátosságokat emeljük ki. Az általunk vizsgált korszak tágabb politikai szempontból két alapvető szakaszra bontható. E két korszak közé az első világháború, majd ezt követően a rövidéletű polgári demokratikus forradalom, illetve a tanácsköztársaság, majd ennek leverése után a trianoni diktátumban meghúzott határok az ország területe kétharmadának elvesztését jelentik, vagyis döntő választóvonalat jelentenek politikai értelemben. A politikai ideológia szempontjából az első világháború utáni korszak a liberalizmus háttérbeszorulásával és a jobboldali eszmeáramlatok fokozódó térhódításával jellemezhető. Az oktatási rendszer működését meghatározó tágabb gazdasági, társadalmi és politikai feltételek az adott korszakban időrőlidőre módosultak, változtak. Azonban az iskolarendszerben végig jellemző sajátosság, hogy 1. David C. HAMMACK: The Development of Urban Schooling in America, History of Education Quarterly, Spring 1983. 69. p.