Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 1. Kovács Katalin: Konfliktusok és konfliktuskezelési technikák egy sváb faluban

Amikor a bólyiak lokális közösségéről beszélünk, nem érthetünk ide mindenkit azok közül, akiknek lakóhelye Boly volt a húszas, harmincas években, csak azokat, akiket áthatott a közös származás tudata és a hajdani nincstelenségben való osztozás, a telepessors közössége. Két, igen fontos összetevője táplálkozik t.i. a bólyi svábok méltóságérzetének idegen és nincstelen múltjukból: az egyik egy sajátos self-made-man ideológia és az ennek megfeleltethető egyenlőségeszmény, melynek értelmében bármely nincstelen előtt nyiva áll az örömök kertje, ha a kulcsot, mely a kaput nyitja, a kezében tartja. A másik - ezzel összefüggő, az egyenlőségeszménynek egy más hangsúlyú megfogalmazása -, hogy mindazok, akik kívülmaradtak az örömök kertjén, érdemtelenek is egyben, hisz a bentlévők az élő bizonyítékai annak, hogy a kaput ki lehet nyitni. Mi ez a kulcs? Mindenekelőtt a szorgalom, az olyan életvitel, amelynek központjában a munka áll, annyi, amennyit csak erejével bír az ember, és oly módon elvégezve, amilyen jól, szépen, rendesen, pontosan stb. csak kitellik tőle. Ugyanilyen fontossága van a megtermelt javak védelmének, a takarékosságnak, és általában a mértékletességnek, vagyis a fogyasztás szigorú szabályozásának. Aki olyan" életvitel kialakítására kényszerül vagy szánja önkéntesen magát, amelynek központjában a fenti értékek szerepelnek, annak rendkívül fontos a békesség, azon nyugodt körülmények, amelyek lehetővé teszik a megfeszített munkára való koncentrációt és nem borítják fel az aszketikus életrendet. Ez a magyarázata annak a lojalitásnak, ami az ilyen életvitelű egyének vagy csoportok viszonyát jellemzi azokhoz a felsőbbségekhez - legyen bár szó égi, vagy földi hatalmakról -, amelyeknek e létfeltételek megteremtését a szóbanforgók tulajdonítják. Ugyanakkor azt, aki ilyen életvitelt vállal, teljesítménye, önmaga és a, hozzá hasonló életvitelűek közösségének gyarapodása, méltóságérzettel, önbecsüléssel tölti el. Mindezzel annak az ethosznak a legfontosabb összetevőit írtuk le, amely a bólyi sváb telepesek (származási) közösségét jellemzi, lényegében függetlenül attól, hogy a telepítésük óta eltelt másfél-két évszázadban milyen differenciálódási folyamatok hatottak soraikban, milyen foglalkozási és vagyoni csoportokra oszlottak. Nem nehéz a rokon vonásokat felismerni ezen ethosz, és a "kapitalizmus szelleme" között, amelyet más körülmények és civilizációs szint mellett, Weber az ún. "protestáns etikában" látott legtisztábban megnyilvánulni, és lényegében ugyanezeket a vonásokat összegzi Bourdiéu is, amikor bevezeti a "kispolgári habitus" kategóriáját.

4 A bólyiak lokális (származási) közössége az önmagán kívülesőkkel szemben, hozzájuk képest mérte meg magát. Ide voltak sorolhatók azok, akik bár osztoztak velük falujukban, de nem tartoztak a származási csoporthoz, így az ún. "intelligencia" beszármazott tagjai, elsősorban a zsidók és a hercegi uradalom tisztesei, sőt maga a hercegi család is természetszerűen, valamint azok a szolgálónépek, akik uradalmi cselédként vagy szolgákként, esetleg házi cselédként állottak a módosabbak szolgálatában. Ők túlnyomórészt magyar vagy sokac nemzetiségűek voltak. Más oldalról természetszerűleg elhatárolták magukat más helyi közösségektől, amelyekhez képest kiválóbbaknak tartották önmagukat. Ennek szimbolikus reprezentációjául szolgáltak ők maguk, a módosakban és az ehhez való eljutás alternatíváiban gazdag lokális közösség, a pallérozottság és a továbbhaladás garanciáit biztosító intézmények (Kaszinó, Zárda, Katolikus Legény Egylet, Ifjúsági Egylet), a fejlett infrastruktúra, a reprezentatív építmények, amelyek a község egyszerű polgárainak szolgáltak lakóhelyül stb. A bólyiaknak a környező települések lakóival fennálló, kezdetben rejtett, majd az erőviszonyok háború utáni megváltozásával hirtelen explicitté váló érdekellentéte a tőkeerejükből adódott, amely lehetővé tette számukra, hogy tőkebefektetési szándékból, vagy gazdaságaikat kiterjesztendő illetve intenzifikálandó, jelentős mértékben kiszorítsák egyes falvak 4. Az osztályok pályája és a valószínűségi okság. In: BOURDIÉU, 1978. 224