Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Tilcsik György: Egy közgyűlési botrány a reformkori Vas megyében

reagált. Időközben Kemnitzer a mozgóvá tett és a Dráva védelmére rendelt, önkéntes Vas vármegyei nemzetőrezred kapitányaként a Somogy vármegyei Iharosberényben 1848. augusztus 18-án ínlázban meghalt.

7

! Ezért Vas vármegye törvényszéke 1849. február 2-án tartott üléséből küldött felirattal tudatta a Királyi Táblával, hogy a per Kemnitzer halála miatt ad acta teendő.72 Összefoglalás Közismert, hogy az 1843/44. évi országgyűlés előtt a bécsi udvar átfogó akciót indított. Ennek egyenes következményeként az országgyűlésre való felkészülés idején a Vasban lejátszódott folyamattal azonos visszalépés következett be a követutasítások kidolgozására kiküldött választmányok munkálatainak tárgyalása során többek között Borsod, Gömör, Fejér, Szatmár és Zala vármegyék közgyűlésein is.

?

3 Jóllehet így a Vas vármegyei esetet nem minősíthetjük elszigetelt jelenségnek, ugyanakkor azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az eddig áttekintett források mégoly alapos áttekintése nyomán sem sikerült olyan adatokra, bukkannunk, melyek arra utalnának, hogy az 1843. április 3-i közgyűlési botrány kirobbantásában a perbefogottakon kívül más személyeknek bármilyen szerepük lett volna. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a fentebb ismertetett összeütközés a nemesi adómentesség felszámolását elfogadó, sőt kezdeményező Vas vármegyei liberális középbirtokos nemesség és az ellene saját egzisztenciális érdekeinek megvédése érdekében fellépő kisnemesek nyílt politikai konfliktusa volt. A vasi liberálisok minden esetre gyorsan levonták az országosan is nagy port felvert botrány rövid- és hosszútávra érvényes tanulságait. Ezzel elérték, hogy az 1847/48. évi országgyűlésre delegált Vas vármegyei követek számára szóló követutasítás fokozatosan, tehát nem néhány hét vagy hónap alatt állt össze, s ez egyben azt is jelentette, hogy a konzervatívoknak 1847-ben nem volt lehetőségük arra, hogy az 1843. április 3-án történtekhez hasonlóan, egyetlen közgyűlésen nyílt erőszak alkalmazásával kizárják a vármegye követutasításából a feudalizmus lebontását célzó legfontosabb javaslatokat, elképzeléseket J* Az 1843. április 3-án megkezdődött és fentebb ismertetett Vas vármegyei politikai konfliktus tanulságai megítélésünk szerint röviden az alábbiakban összegezhetők: 1. Magyarországon az 1840-es évek elején a politika országos szintjén biztosított, a korábbiakhoz képest szabadabb lehetőségek önmagukban még nem eredményezték a helyi- és középszintű döntésmechanizmus és politikai gyakorlat liberalizálódását. 2. A nem tiszta politikai körülmények között, nevezetesen fizikai erőszakkal kicsikart döntések is csakis rövid távon érvényesülhettek, még a feudális, tehát önkorrekcióra képtelen politikai struktúrában is. 71. VaMI Vas vármegye alispánjának iratai. 214/1848. sz.; Vámoscsaiádi rk. halálozást anyakönyvi másodpéldányok. 72. VaML Törv. jkv. 48/1849. sz. 73. DEÁK Ferenc beszédei. Összegyűjt.: KÓNYI Manó. 2. bőv. kiad. II. köt. Bp., 1903.1-54. p.; HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. 2. jav. és bőv. kiad. II. köt. Pest, 1868. 378383. p.; Magyarország története 1790-1848. Magyarország története 5/2. köt. Főszerk.: MÉREI Gyula. Bp., 1980. 894-895. p.; MOLNÁR András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson. = Levéltári Szemle, 1987. 2. sz. 47-59. p.; VARGA János: A kormányszervek előkészületei az 1843. évi diétára. = Századok, 1980.5. sz. 727-751. p. 74. Erre vonatkozóan lásd: TILCSIK György: Politikai tendenciák Vas megyében a feudalizmus bomlásának végső szakaszában. • Vasi Szemle, 1984.1. sz. 84-90. p. 206