Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Tilcsik György: Egy közgyűlési botrány a reformkori Vas megyében

adni")W Közben még néhány, a pósfaiakkal egy követ fújó személy érkezett a helyszínre. így egyre többen durva hangon támadták, szidalmazták Réthelyit, s félő volt, hogy a szolgabíró nem ússza meg ép bőrrel a vitát. Ekkor Bárdossy László, a vármegye tiszteletbeli aljegyzője lépett közbe, s nyilvánvalóan a hangoskodókat lecsendesítendő, felolvasta, majd pedig megmutatta a jelenlévőknek a Kéthelyi által köröztetett hirdetményt és azon Horváth Józsefnek a tudomásulvételt igazoló írását, melyből világosan kiderült, hogy a szolgabíró ellen felhozott vádak alaptalanok.

11 Horváthot mindez nem térítette észhez, hanem - vélhetően veresége miatt érzett haragjában - "...garázdaságát ezen szavakkal koronázta: Az igaz, hogy ez így történt, de én mégiscsak azt mondom, hogy az úr hivatalában negligenter járt el, és máskor jobban teljesítse kötelességét!"^ Ezt követően a sokaság eloszlott anélkül, hogy komolyabb összeütközésre került volna sor. Másnap, április 3-án délelőtt féltízkor a megyeház zsúfolásig megtöltött nagytermében az elnöklő főispáni helytartó, gr. Czindery László köszöntő, egyben nyugodt viselkedésre és higgadt vitára felszólító szavainak elhangzása^ után a vasi konzervatívok máris támadásba lendültek, és minden nehézség nélkül elfogadtatták azon indítványukat, hogy tekintettel "... a távolabb vidékről is nagy számmal besereglett nemességre, mely csak néhány, közelebb érdekével kapcsolatban lévő tárgyak iránt vagyon oly éber figyelemmel, s azok meghatározásában óhajtana közvetlen részt venni, szemellenessehek ki azon tárgyak, melyek közakarat szerint ezek sorába tartózkodóknak esmérhetnek..."M E döntés alapján a szokásostól teljesen eltérő módon a tárgyalás során nem az országgyűlési választmány előterjesztésének sorrendjéhez igazodva haladtak, hanem a javaslatok közül kiemeltek ötöt - így a nemesi adómentesség megszüntetésének, az ősiség felszámolásának, a nem nemesek birtok- és hivatalképességének, valamint az országgyűlési költségek kizárólag nemesek által történő viselésének indítványát - és a választmányi előterjesztés elé helyezve megkezdték azok vitatását. 15 A vármegyei főjegyző, Bezerédy László egyre erősödő lármában kezdte meg az országgyűlési választmány azon javaslatának felolvasását, melyben az a nemesek adómentességének megszüntetését kezdeményezte, s amikor a főjegyző azon szakaszhoz ért, hogy "... a megyei házipénztár minden költségét - ide nem értve a katonatartás terhébűl valókat - az ország mind nemes, mind nem nemes lakói értékjükhez képest együtt viseljék ...",

16 a teremben több helyről is a "Nem fizetünk! Nem adózunk!" kiáltások hallatszottak. Ekkor előbb Vidos József táblabíró, a vármegye 1838 és 1842 közötti időszakában volt alispánja, majd pedig a tárgyalt kérdések nagy horderejére való tekintettel vármegyéje közgyűlésén személyesen is megjelent Batthyány Lajos igyekezett - nem sok sikerrel - érvelni a nemesek adóztatásának bevezetése mellett. Mind Vidos, mind pedig Batthyány felszólalását a konzervatívok többször is megzavarták bekiabálásaikkal.

17 Utánuk kért szót Széchenyi János - Széchenyi István idősebb bátyjának, Lajosnak a fia -, aki Szentkereszten volt birtokos,

18 és akit 1842. augusztus 27-én alispáni rangban Vas vármegye fő útibiztosává választottak. W 10. Bűnt. ir. 84. köt. 70. sz. Zsoldos Ferenc vallomása. 11. Bűnt. ir. 84. köt. 70. sz. Bárdossy László és Szabó György vallomása. 12. Bűnt. ir. 84. köt. 70. sz. Szabó György vallomása. 13. Megyei közgy. jkv. 834/1843. sz.; Nemzeti Újság (továbbiakban: NÚ.) 1843. ápr. 12.; PH. 1843. ápr. 13., ápr. 20. 14. VaML Megyei közgy. jkv. 835/1843. sz. 15. VaML Megyei közgy. jkv. 835/1843. sz.; NÚ. 1843. ápr. 12.; PH. 1843. ápr. 13., ápr. 20. 16. VaML Köv. ut 1843/44. 17. NÚ. 1843. ápr. 12.; PH. 1843. ápr. 13., ápr. 20. 18. BÁRTFAI SZABÓ László: A sárvár-felsővidéki Széchenyi család története. III. köt. 1820-1920. Bp., 1926. 584. p. 19. VaML Megyei közgy. jkv. 1721/1842. sz. 200